Az oldalon jelenleg regisztrációs stop van érvényben!

részletek itt
Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

Ha segítség kell...
Latest topics
» Kivel is játsszak?
Vas. Aug. 18, 2013 8:58 am by Gareth

» Dante (Pokla) lakása
Vas. Aug. 11, 2013 3:12 am by Dante

» Avatar, aláírás
Kedd Aug. 06, 2013 4:36 am by Leah

» * Vienne
Kedd Aug. 06, 2013 3:12 am by Leah

» Könyvtárak - Stanford
Kedd Aug. 06, 2013 2:15 am by Ivy Lockheart

» Amelia Lane lakása
Szomb. Aug. 03, 2013 9:50 am by Amelia Lane

» Walenthyn Bennet lakhelye
Vas. Márc. 24, 2013 10:46 pm by Agrael

» Sakáltanya bár és szórakozóhely
Szer. Feb. 13, 2013 9:37 am by Chris

» Szószaporító
Vas. Dec. 23, 2012 1:55 am by Vienne


Utcák és sikátorok

4 / 5 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Go down

Utcák és sikátorok

Témanyitás  Lupo on Szer. Szept. 16, 2009 4:57 am

First topic message reminder :

Kis utca, nagy utca, széles utca, keskeny utca, főút, mellék út és minden egyéb közlekedési célzattal fent tartott beton-, vagy aszfaltsáv, a sikátorokat is beleértve.
avatar
Lupo
Admin - Fődémon
Admin - Fődémon

Titulus : A Gonosz
Kor : 586

Hozzászólások száma : 623

http://charmedrpg.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down


Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Violet Hargroove on Pént. Ápr. 01, 2011 9:45 pm

Hátrahökken egy lépést, ahogy a férfi felé fordul, és magyaráz. Nagyon messze tudna tőle szaladni, annyira negatív a kisugárzása, nem szereti az ilyen energiákat önmaga közelében, pláne ilyen erősen. Bólogat kettőt, majd sietősen elindul a megadott irányba, remélhetőleg most már nem bujkál tovább az utca előle.
~Kettő balra, a végén jobbra~
avatar
Violet Hargroove
Boszorka
Boszorka

Kor : 25

Hozzászólások száma : 57

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Vienne on Vas. Ápr. 03, 2011 12:02 pm

*Ó az utca az megvan, de a lány érezhet valami mást is... gonosz erőket, ártó szándékot. És csak remélni tudom, hogy reflexei jók, na meg életösztöne is van, hisz a következő pillanatban háta mögül dobókések szelik át a levegőt felé...

Anselmo épp ekkor lép ki az egyik lakásból - valami régi cimboráját látogatta éppen - és most igencsak különös a jelenet, ami elé tárul. Ő láthatja a támadót is némileg előbb, mint Violet: egy hosszúkabátos, félhosszú, fekete hajú, világos szemű férfi az.*

_________________
* Karakterlap * Kontakt *
avatar
Vienne
Admin - Boszorka
Admin - Boszorka

Titulus : A Vadász
Kor : 35

Hozzászólások száma : 1781

http://viennemoore.tumblr.com/

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Elliot on Hétf. Ápr. 11, 2011 12:52 am

[Dahlia drágámnak]

*Szinte érzem mennyire összezavartam a szavaimmal. Egy átlagos napon még élvezném is. De ha kettőnk közül ő sem tudja, hogy nyílt lapokkal játsszunk vagy sem, akkor családfő jogán úgy döntök, hogy nyílt lapokkal, all in. Már csak azért is mert, egyrészt nem felel a kis szemtelenkedésemre. Azért legalább egy leszúró pillantással megajándékozhatott volna. Olyan édes ha morcosan néz... De azért így is érzem, hogy nem közömbös irántam. Én sem vagyok az, de ezt azt hiszem kellő mélységig kifejtettem neki.
Hátrál egy lépést előlem, de én tántoríthatatlan vagyok. A kezem nyújtom felé, a tekintetemben pedig olyan komolyság csillan, amit talán még ő sem láthatott.*
-Tudod, hogy volt időm végiggondolni mindent. Ha azt hiszed nincs bennem egy szikra lelkiismeret sem, akkor nem ismersz.
*A hangomból egy pillanatra érezhető a megtörtség, de nem engedem neki, hogy túl sokáig mögém láthasson. Na igen...a nagy és gonosz Elliot J. Gallagher bevallja, hogy van lelkiismerete. Piros betűs ünnep.*
-Visszacsinálnám, jó apja lennék a gyerekeinknek és jó férjed, aki törődő és odaadó.
*A torkom kapar ahogy kimondom ezt az egy mondatot. Le kell sütnöm a tekintetem egy pillanatra. Mikor újra erőt veszek magamon mélyen a szemébe nézek.*
-Dahlia Gallagher, én gyönyörű feleségem... Adnál esélyt egy romlott férfinak, hogy megmutassa, hogy tud jó is lenni?
avatar
Elliot
Néhai
Néhai

Titulus : The Animal
Kor : 139

Hozzászólások száma : 121

http://www.hellokitty.com

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Dahlia on Pént. Ápr. 22, 2011 11:40 am

[Elliot aki még mindig kedves]

*Közömbösség, na az sosem volt. Vagy így, vagy úgy dőlt a mérleg, de egyensúlyban tényleg sosem állt. Dahlia a felé nyújtott kezet nem fogadja el, ennyire azért nem bízik meg a férfiban, akármennyire is úgy tűnik. De aztán azok a komoly szemek, a csillogása, a kegyetlen őszintesége, és a valóban nyílt kártyái eléggé megtörik ahhoz, hogy kissé felemelje a kezét. De ennél többre nem futja. De a meglepetés még csak most jön, mint kindertojásból a gyerekek ajándékai. A nő gondolatai olyanokon futnak át, mint lelkiismeret, idő, gondolkodás, amiket az imént a kedves kiejtett a száján. Hiába, még mindig így tud rá tekinteni, annyi hosszú év után is. És nocsak, valamiféle elbátortalanodás is kiérződik a hangjából, vagy valami más? Ezt nem tudja Dahlia, erre már nem tud nagyon összpontosítani. Egy könnycsepp gurul végig az arcán, számára szinte észrevehetetlen, hogy mikor lábadt abba a szeme, és mikor csordul ki, de megtörténik.*
-Nem, nem így hiszem, hogy nincs.
*Zárja le ezt egészen röviden, szinte némán, éppen, hogy csak ő hallja megint, nem is biztos, hogy Elliotig eljutnak a szavai, de abban biztos, hogy ő is teljesen őszinte És lehet, hogy túl naiv, de ez most valahogy nem érdekli. Aztán a következő hideg zuhany is eléri. Amire még jobban távoznak belőle a könnycseppek. Hiába, tényleg elég érzékenyen érintik az események, főleg, ami kettejük közt történt. És nicsak a keménysége, a védelme is odalett, és ez nem köszönhető senki másnak, csak a másik félnek, meg magának. Szóban erre nem reagál semmit, de a kezei megint elindulnak felé, ha még ott vannak, ha nincsenek akkor mindegy, de az utolsó lépés előtt visszafordul, és inkább magát öleli át sorosan. Ekkor veszi észre azt is, hogy szinte reszket az elfojtott sírástól, a felgyűlt keserűségtől. A következő kérdésre legszívesebben rögtön igent mondana, de azért elgondolkodik egy pillanatra, és megfontolja az összes lehetőségét.*
-Talán.
*Nem köntörfalaz, nem hazudik, csak kicsit lódít, de ezt még magának sem ismerné be, szóval teljesen úgy van vele, hogy ez az őszinte. De végül a mozdulatai elárulják, hiszen immáron nem tud küzdeni a kísértésnek, hogy kinyújtsa a kezét, és beletegye a férfiéba, akihez annak idején tartozott. Nem, azért nem ugrik a karjai közé, és nem csinál semmit, de az agyán átfut, hogy lehet, hogy ez élete legutolsó cselekedete, hogyha netalántán mégiscsak átverés az egész. De most úgy hiszi, hogy ez mindent megér, és ilyen helyzetben még boldogan is adná fel a létét, az emberi után még a fényőrit is. Szóval csak reménykedhet benne, hogy nem fogja bántani Elliot, de nagyjából semmi többre nem számíthat most. A szemeibe néz, amikben nem tudja, mit fedezzen fel, de a sajátjai elárulják, hogy mit is érez valójában, hogy még mindig tiszta szívből szereti, annyi minden után is, és küzdelem árán is.*
-Ha nem halok meg ebben a pillanatban, vagy a most, itt eltöltött idő alatt, akkor több esélyed van rá, hogy megmutathasd.
*Válaszol a kérdésre, immáron kicsit bővebben, és átgondolva a dolgot, immáron teljesen őszintén. És ebben a mondatban benne van az is, hogy ha kell, akkor felkészült arra is, hogy végleg távozzon az élők sorából. És hogy így lesz-e, az már nem rajta múlik.*
avatar
Dahlia
Fényőr
Fényőr

Kor : 138

Hozzászólások száma : 57

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Violet Hargroove on Szer. Ápr. 27, 2011 3:53 am

Végre megtalálja az utcát, de nem az történik, amit már eltervezett - nevezetesen hogy bekopog, megcsinálja, amit kell, és lelép. Sokkal veszélyesebb az, ami történik, hangos sikkantással bukik a földre, guggolva, aztán érzi, ahogy elönti a mérhetetlen düh. Hátulról támadni? Milyen felfogás ez? Azonnal felpattan, és szembe fordul támadójával, nagyon viszi a lendület.
avatar
Violet Hargroove
Boszorka
Boszorka

Kor : 25

Hozzászólások száma : 57

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Vienne on Vas. Május 08, 2011 6:21 pm

[A NAP, AMIKOR A POKOL ELSZABADUL]

*Ahogy a lányt viszi a lendület tova, egy jól öltözött, idősödő, de még helyesnek nevezhető férfi démon felé tart, s bele is rohanna, ha az közeledtével nem válna egyszerűen köddé.
Nem, nem teleportál, egyszerűen, mintha a lány átszakítana valami fátylat. Az illúzió fátylát, persze ezt még nem tudhatja. Előbb próbáljon kicsit lassítani a lendületen, nehogy orra essen.
Háta mögött léptek, valamint tapsolás hallatszik. Klapp... klapp... klapp. És az iménti férfi lépdel elő.*
- Én mondom, kislány, nem voltál semmi! Eszméletlen reflexeid vannak, hallod e... *nevet fejcsóválva, de tartja a tisztes távot.*

_________________
* Karakterlap * Kontakt *
avatar
Vienne
Admin - Boszorka
Admin - Boszorka

Titulus : A Vadász
Kor : 35

Hozzászólások száma : 1781

http://viennemoore.tumblr.com/

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Anselmo on Szomb. Május 14, 2011 3:45 am

[A NAP, AMIKOR A POKOL ELSZABADUL]

* Szép tavaszi nap, még kedvem is akadna énekelgetni, ha a rádió nem valami agyon hallgatott csaj számát nyomná, amitől már a hajamon is víz csepeg. tekergetni kezdem a rádió csatornákat, de a Mustáng ezen része nem túl engedelmes. Befordulok egy kis utcába, hogy félre álljak és lazítsak egyet, mert a mai nap elég sok feszültséggel jár. Olyan rohadtul elegem van a világból, hogy arra szavak még fel sem fedeztek. Nem messze felfigyelek egy nőre, aki egy férfi után siet, majd elfordulok és a szemem sarkából azt látom, hogy valami történik...
Ez mi volt? Láttam, hogy eltűnt, majd feltűnt. Meredtem bámulok ki a kocsi szélvédőjén, nem hiszem, hogy a szeme káprázik, ebben a tetves városban valami rohadtul nem stimmel. Megtapintom barna nadrágom zsebében a jelvényem és kiugrom a kocsiból, majd a nő és a férfi felé sietek.
Alig hiszem el, hogy valamibe megint belebotlok. Nem titkolom, hogy ki vagyok. Fegyverem hátul a nadrágom derekába tűrve simul a bőrömhöz és fehér ingemhez.*
- Héj. San franciscoi rendőrség!
* A jelvényem is felmutatom, hogy hatásosabb legyek.*
avatar
Anselmo

Kor : 43

Hozzászólások száma : 13

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Violet Hargroove on Hétf. Május 16, 2011 4:42 am

Mint aki fuldokol, kap torkához hirtelen, aztán megtorpan, és forgatni kezdi fejét gyorsan jobbra-balra. Mi történt itt? Egyik pillanatban még erős energiaáramlást érzett maga előtt, utána eltűnt, majd a háta mögött tűnt fel valaki ismét, így megpördülve megint odafordul. Végre láthatja támadóját, vagy csak annak véli? Mindenesetre a kisugárzása nem kecsegtet semmi jóval.
-Mit akar?!-
Kérdezi harciasan, igazából kedve lenne eltűntetni rögtön egy igével, vagy mondjuk egy bájitallal felrobbantani, de hát mégsem teheti csak úgy az utca kellős közepén fényes nappal, pláne, hogy egy férfi is feléjük lohol, jelvényt lóbálva.
~Remek, egy zsaru, ez hiányzott.~
Azon tűnődik, mit tehetne, amivel elterelhetné a férfit, és megmenthetné az életét is, valamint a lelepleződéstől sem kéne tartania.
-Biztos úr, kérem, csak útbaigazítást kértem, ne aggódjon, nem történt semmi, csak... nem mindenki olyan hű de segítőkész állampolgár.-
Mondja, miközben odasiet hozzá, persze közben igyekszik figyelni a gyanús alakra is.
avatar
Violet Hargroove
Boszorka
Boszorka

Kor : 25

Hozzászólások száma : 57

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Elliot on Vas. Május 22, 2011 10:17 am

[Csodálatos Dahliámnak]

*Ha valami sosem volt közöttünk az a közömbösség. Emlékszem a mai napig arra a pillanatra, amikor megláttam őt. Hát egyrészt köpni-nyelni nem tudtam a szépségétől, másrészt utána napközben olyan gondolataim és éjszakánként olyan álmaim voltak róla, amibe még egy utcalány is belepirult volna. A könnycseppet meglátva fájdalom hasít a szívembe, aminek a létéről is csak azért tudok, mert létezik és nagyon hevesen kalapál. Ösztönösen, lassan nyúlok az arca felé, hogy letörölhessem, ha nem csap agyon ezért. A szavait hallva csak bólintok egyet. Mikor maga köré fonja a karjait, összeszorul a szívem. Fáj. Magamnak is fáj is beismerni, de igenis fáj így látnom őt. Reszket, könnyezik és ezt mind én csináltam... Finoman szólva is baromnak érzem magam. Talán. Ez az egy kis szó sokkal több annál amit reméltem. Azt hittem, hogy helyben végez velem, mikor kimondtam azt a szót. De nem teszi. Ezért pedig újabb kis bejegyzést kellene tennem a képzeletbeli bakancslistámon.*
-Köszönöm.
*Ennyit tudok csak kinyögni hatalmas nehézségek árán. A hangom rekedt, a torkom úgy fáj, ahogy még talán soha. Mikor megfogja a kezem, akkor mintha hirtelen elvágták volna a láncot ami a kínhoz kötött. Ezt nem úgy értem, hogy rám fog jönni a gyilkolós öt perc, hanem hirtelen mintha éteri könnyű lenne a világ. A hüvelykujjammal végigsimítok a kézfején és megkönnyebbült mosolyra húzom a szám. A tekintete felér egy regénnyel, olyannal amit szerintem milliószor is kiolvasnék.*
-Ha valaki bántani akarna, az nem én leszek. Már nem. Eleget szenvedtél miattam...
*Sütöm le a tekintetem, majd újra rápillantok. A szemeimben ott van az, ami eddig sosem volt ott teljesen. Az, hogy érte tényleg elmennék bármeddig, hogy kell nekem, mint virágnak a napfény. Ha engedi, akkor közelebb vonom finoman magamhoz, hogy a derekára csúsztathassam a másik kezem és átölelhessem.*
avatar
Elliot
Néhai
Néhai

Titulus : The Animal
Kor : 139

Hozzászólások száma : 121

http://www.hellokitty.com

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Dahlia on Vas. Május 22, 2011 10:32 pm

[Csábmester Elliot]

*Hát azt nem lehet mondani, hogy minden olyan, mint régen, sőt, de azért van rá esély? Talán. A köszönöm szó valahogy megint eléggé lehengerli, ilyet még sosem látott annak előtte, és nem is hallott, hogy bárkitől bocsánatot kért volna, vagy valami hasonló, megbánásról tanúskodó viselkedést tanúsított volna. És ennél már csak az fokozóbb, hogy azért tényleg megérzi, hogy mi is az, ami a másikban zajlik mindeközben. De hogy ez valódi, vagy csak illúzió, még mindig nem lehet benne biztos, egészen addig, amíg tényleg el nem szakad tőle a mostani állapotból. És ez még mindig nem elég. Valami az arcán is átsuhan, mármint Elliotnak, meg a mozdulataiban is érzékelhető némi megnyugvás, beleértve az óvatos kézfejre tett reakcióit, na meg az arcvonásai viszonylagos megenyhüléseit, amik mosolyt varázsolnak az eddigi merev tartás helyére. hogy mit? Igazából ebben Dahlia sem hisz, mind annak ellenére, hogy tényleg maga előtt látja. Az még mindig nem felfogható, hogy ennyire megváltozott. Vagy csak vele szemben, azt nem tudhatja, de most ez van. És akkor most mire hallgasson? Ész, kontra szív. Egyenlőre még semmire sem, csak a szavai tanúskodnak a kettő kombinációiról, ami még diplomatikusra is sikeredik. Elvégre ha tényleg túléli a találkozást, akkor alapjában véve még van esélye újra összefutni vele, akkor is, ha csak ismételt pár évtized múlva kerülne erre sor. Persze neki ez többet jelent, és mélyen reménykedik benne, hogy így lesz, de ezt azért nem kell kimondani. De erre is megkapja a kegyelemdöfést, ami már nem is csoda, csak neki. Mintha megint beismerő vallomást hallana, vagy még annál többet is, ezt egyenlőre nem tudja eldönteni, bár utóbbiban bízik leginkább. Akkor is, ha most teljesen más oldalon állnak.*
-Ezt akkor is csak akkor fogom elhinni, ha már messze járok innen, addig nem. Ennyire azért nem bízok meg benned.
~Még.~
*Vagy talán sosem fog a történtek után? Ki tudja. Jelenlegi ledermedt állapota azonban ennek ellenére sem enyhül meg, így teljesen hirtelen éri a kisebb rántás a kezénél fogva, aminek nem tud, és talán nem is akar ellenállni? És egyébként is teljesen el van zsibbadva a tudata, szóval nem kérdés, hogy nem ellenkezik. Szinte reflexként lendül mindkét keze a férfi dereka köré, ahol végre valamelyest felidézhetné a régi "szép" időket, annyi különbséggel, hogy akkor sosem volt ilyen gesztusban része. Egy mukk, annyi se hagyja el a száját, ellenben a szemei annál több mennyiségű sós vizet adnak ki magukból, mindezt teljes némaságban. És valahogy az esze most eléggé háttérbe szorul, így még annyit megkockáztat, hogy a másik vállába fészkeli magát, teljesen elkényelmesedve, mint ahogy az egy normális kapcsolatban elvárható lenne. De ez mióta az?*
-Miért nem tudtál akkoriban is ilyen lenni?
*Hoppsz, meggondolatlan kérdés, és bár ezt már egyszer feltette, nem igazán fogta fel, és azóta is ezt kérdezgeti saját magától is, és most ki is mondta.*
-Jó igen, tudom, elmondtad, hogy miért, de akkor is.
*A kezei szépen lassan szorulnak görcsös koszorúba, s szorulnak össze, ezzel is azt jelezve, mennyire is régóta várt ezekre a pillanatokra.*
avatar
Dahlia
Fényőr
Fényőr

Kor : 138

Hozzászólások száma : 57

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Vienne on Hétf. Május 23, 2011 7:13 am

[A NAP, AMIKOR A POKOL ELSZABADUL]

*Magas, jól öltözött, negyvenes éveiben járó férfi az, aki a lánnyal van és a feléjük tartó Anselmo is tisztán láthatja. Arcán határozott vonásokat rajzolt az élet, kezeire pillantva - a jólöltözöttség ellenére is - láthatjuk, hogy nem a két szép szemével él, hanem bizony puszta kézzel keresi meg kenyerét.*
- Van valami nálad, amire szükségem van. *Jegyzi meg csendesen a lánynak. De hiába a halk szavak, igencsak vészjóslóan és ellentmondást nem tűrően csendülnek.
Ahogy odaér a zsaru, és a lány mintegy menekülőn felé lép, egyszerűen csak igazít zakóján. Emberek... a naivság mintapéldányai.*
- Nézze biztos úr, igazán nem szeretnék kellemetlenkedést, de a kis hölgy ellopott tőlem valamit. *Mindezt halál nyugodtan. Meggyőzésből erős, az biztos.*



_________________
* Karakterlap * Kontakt *
avatar
Vienne
Admin - Boszorka
Admin - Boszorka

Titulus : A Vadász
Kor : 35

Hozzászólások száma : 1781

http://viennemoore.tumblr.com/

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Anselmo on Csüt. Jún. 09, 2011 1:56 am

[A NAP, AMIKOR A POKOL ELSZABADUL]

Cikázik a tekintetem a nő és a férfi között. Jó lenne tudni, hogy miben is sántikálnak, mert valami nem stimmel. Ha tippelhetnék akkor valami drogcsempészetes lesz a dolog lényege. A csajnál biztos anyag van és talán nem fizette. Ismerem jól ezt a szituációt. tetves drogosok. A férfi meg valami nepper. Nagyszerű, hogy nekem mindig ilyesmibe kell botlanom.
A férfi szavaira gúnyosan elvigyorodok, olyan jellemző. Mert akkor most itt fogom hagyni őket, hogy megbeszéljék? Ha meg valakinek baja esik? Manapság koránt sem biztos, hogy a férfinek. *
- Tegyen feljelentést!
Adom az egyértelmű tanácsot, nem is értem, hogy mit vár tőlem.
Álljanak a falhoz. Mozgás. A többit megbeszéljük az őrsön.
Övemről bilincset csatolok le, mert valami nem smakkol. Másik kezemmel a mobilom után nyúlok a zsebembe, hogy erősítést hívjak. A bilincs mellé a fegyverem is előkerül. Ha lopásról van szó, akkor jobb a megelőzés, ha drogügy... akkor még jobb.*
- Mutasson jó példát hölgyem. Arccal forduljon a fal felé. Lassan, lássam a kezeket!
Fegyvert és bilincset fogok rájuk, hogy kényszerítsem őket.
Nem kerüli el a figyelmem a férfi, sem a kinézete sem a ruhája, sem a kezei, sem a szemei, a nőt is megszemlélem, minden részletet az agyamba írok.
avatar
Anselmo

Kor : 43

Hozzászólások száma : 13

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Violet Hargroove on Pént. Jún. 24, 2011 11:29 pm

[A NAP, AMIKOR A POKOL ELSZABADUL]

Csak pislog, mint hal a szatyorban, hogy mégis mi folyik itt.
-Nálam ugyan nincs semmi, ami a magáé lenne!-
Néz harciasan a férfire, aki nem átall hazudni a rend biztos őrének. Hohó, de azzal is van ám gond, nem is kicsi. Minden erejét latba vetve próbál ártatlan kisugárzást kelteni, márpedig ebben elég jó, hiszen az energiát manipulálja, így a rendőrbácsi felőle csakis megnyugtató, pozitív, ártatlanságot sugárzó energiát érezhet. Mindezt addig, amíg vissza nem él a hatalmával.
-Na de, mégis mi a francot képzel? Mi jogon visz be? Még csak nem is igazoltatott, nem csináltam semmit! Ezért fizetik a szüleim az adót? Hogy ilyen mocskosul végezze a dolgát, mindenféle ok nélkül meg akar bilincselni? Maga nem normális! Ezért olyan pert kap a nyakába, hogy a semmi kis fizetéséből egész életében nyögheti!-
Csattan fel dühösen, lendületesen, így a rendőr úr valami erős lökést is érezhet. Mintha mondjuk feltámadt volna a szél, másra nem foghatja, hiszen Violet egy ujjal se nyúlt hozzá. Ellenállást sem tanúsít, csak a szája jár. Ilyen az, amikor elszabadul a képesség, lehet, hogy még a másik, gonosz bácsi is kapott egy kis adaggal az energiából.
avatar
Violet Hargroove
Boszorka
Boszorka

Kor : 25

Hozzászólások száma : 57

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Vienne on Szer. Jún. 29, 2011 5:31 pm

[A NAP, AMIKOR A POKOL ELSZABADUL]

- Akkor mégis mi az a nyaklánc a zsebedben? Az előbb vágtad zsebre, miután elloptad tőlem! *Veti oda a lánynak, aki hogy, hogynem, tényleg, mintha érezné, hogy valami húzza lefelé a zsebét. Vagy csak a képzelete játszik vele? Ahogy a zsebébe nyúl, meglelheti ott a nyakláncot. Szép, régimódi lánc, kinyitható medállal. Talán a nagymamája korában lehetett divat, vagy még előbbi években.
Hanem ahogy előkerül a fegyver, úgy emeli fel a kezét a pasas. Látszatra együttműködőbb, mint a kis hölgy. És ijesztően nyugodt. Hogy az ember ránéz és borsódzik tőle a háta.*
- Ugyan kérem, erre semmi szükség. A kishölgy ideadja a nyakláncot, én pedig már itt sem vagyok. Ehhez mit szól? *pillant bele a zsaru szemeibe, noha mindennek tűnik, csak nem túl meggyőzőnek nem. De tehet róla, hogy eleve ilyen simlis az arcberendezése?*
- Kérem. Különben nem hagy választást... *ejti el a megjegyzést óvatlanul. Vagy épp direkt...*

_________________
* Karakterlap * Kontakt *
avatar
Vienne
Admin - Boszorka
Admin - Boszorka

Titulus : A Vadász
Kor : 35

Hozzászólások száma : 1781

http://viennemoore.tumblr.com/

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Ryan on Kedd Aug. 23, 2011 8:43 pm

[HAYLIE]

*A műszakjával végzett, de nem ám hazamegy ledőlni, pedig éjszaka is dolgozott. Vár, méghozzá egy boszorkányra. Az egyik járda menti padon ül (Igen, amilyenen a csövesek nagy része is aludni szokott.) és képességével pásztázza a környezetét. Igazából halvány fogalma sincs, hogy nő vagy férfi a boszorka, csak annyit tud, hogy viszonylag képzetlen és erre tart. Egy rövid beszélgetést mindenképp megér.
Egyébként szürke, valamilyen nevenincs márkajelzéssel ellátott pólót visel és egyszerű farmert és tornacipőt. Természetesen orrán ott van a napszemüveg, ilyenkor nyáron ez kötelező viselet... vagyis ő szereti. Haja kissé kuszán áll, nem feltétlen a jólfésültség az első számú erénye.*

//Erre a helyszínre futotta a kreativitásból, bocsi XD//
avatar
Ryan
Boszorka
Boszorka

Kor : 39

Hozzászólások száma : 42

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Haylie on Kedd Aug. 23, 2011 8:59 pm

Ryan (semmi gond)

Ma kivételesen olyan napom van, hogy se alkohol, se semmi más tudatmódosító szer nincs bennem. Tessék is felírni, mert ez olyan ritka, mint a fehér holló, ha nem még kivételesebb. Jó, persze, még csak reggel van, vagyis délelőtt, de hát ez sosem jelentett semmit sem. Rajtam fekete rövid nadrág, a nem éppen visszafogott fajta, meg egy ujjatlan, de normálisan vastag pántos felső, kiegészítő nuku. Nem is tudom, hogy miért, de éppen a kínai negyed felé tartok, ami csak úgy jött az úti céljaim listáján. De ha már itt vagyok, akkor vásároljunk be valami kaját, meg egyéb fontos, az élethez szükséges dolgokat.
Mindezt meg is tenném, ha nem venném azt észre, hogy valaki a padon az arra járókat sasolja. Nem akarom megszólítani, meg semmi, ennyire nem vagyok hülye, de az eléggé feltűnő, hogy hosszú gatyában flangál, közel 30 fokban.
Mivel az utam viszont arra visz, hát próbálkozzunk meg azzal, hogy nem vesszük észre, hogy eléggé kirívó a többiek közül. Lépteim ugyanolyanok maradnak, de amikor odaérek, már megint közbeszól a természet. Úgy bukok orra, hogy csak úgy zuhog, a papucsom beleakadt az egyik kőbe, ami enyhén kiáll a talajból. Nekem sem kell több a földről kezdek máris szitkozódni, a legválasztékosabb módon, amit ember valaha hallott, egyrészt azért mert felbuktam, másrészt meg azért, ahol mindez megtörtént. Ettől fogva viszont kénytelen vagyok felnézni, és feltápászkodni is, közben pedig ránézek az illetőre, ott a padon, ha még ott van.
- Nincs véletlen nálad egy üveg whiskey, vagy egy doboz cigi?
Ne ez is már csak tőlem jöhet. Nem elég, hogy tegezem, de csuklóból, de a szavaim sem egészen azt tartalmazzák, amire gyanúm szerint számítana. Hát ez egy ilyen nap...
avatar
Haylie
Boszorka
Boszorka

Hozzászólások száma : 40

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Ryan on Kedd Aug. 23, 2011 9:41 pm

*Nem tehet róla, hogy éjszaka pedig hosszúnadrágos idő van, azért pedig nem rohant haza, hogy gyorsan átvegye. Ennyit azért még kibír.
Szeme sarkából szúrja ki a fiatal nőt, szinte biztos, hogy felőle érzi a mágiát, ezek szerint itt a boszorka, akit várt, remek. Nem kezdi el feltűnően megbámulni, meg aztán a napszemüveg takarásában, ha akarna se tudna feltűnően bámulni. Úgy tervezi, hogy amikor mellé ér a hölgy, szépen leszólítja. Végül is nem szatír, vagy ilyesmi, meg aztán már évek óta szokása, hogy vadidegen boszorkákkal elegyedik beszélgetésbe.
De váratlanul elvágódik a nő, pont, amikor megszólítaná, persze azonnal pattan is, hogy felsegítse.*
- Minden oké? *Kérdi szemernyi aggódás nélkül a hangjában, lévén ezt inkább úgy illemből kérdi, hiszen látja, hogy nincs eltörve semmije a nőnek. Viszont a kérdés hallatán a napszemüveg mögött szépen felszaladnak szemöldökei.*
- Egy szál cigit kapsz, ha kapok tőled tíz percet. *Most nem különösebben kedves, inkább tárgyilagos. Természetesen alkoholistának nézi a nőt, lévén most esett el és első szava egy idegenhez, hogy cigit vagy piát kér. Mi másra gondolhatna? A kocadohányzáson kívül, ő józan életet él. Egyébként fejével a pad felé bök, amiről most kelt fel, ahhoz legalább nem kell messzire menni.*
avatar
Ryan
Boszorka
Boszorka

Kor : 39

Hozzászólások száma : 42

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Haylie on Kedd Aug. 23, 2011 10:31 pm

Hogy nekem mindig ki kell fogni a megfelelő alkalmakat a saját magam szégyenbe, és cikis helyzetbe hozásával...
- Aha, jól vagyok, köszi.
Közlöm, csak úgy megnyugtatásként, de engedem, hogy hadd segítsen fel, majd leporolom a ruhámat, de inkább a lábaimat, amin most szép vörös csíkban gyönyörű horzsolások láthatóak, de szerencsére még nem fájnak. Aztán eljut a tudatomig, hogy kéne valami gyógyszer, ezért kunyerálok, mint egy csöves. Amikor eljut a tudatomig, hogy csak egy szál cigi lesz a jutalmam, kissé megnyugszom, és egyben elszomorodom. Alkohol nélkül nincs akkora kontrollom, és nagyon nehéz boldogulni. De beérem kevéssel is. Majd valamikor pótlom azt is a nap folyamán.
- Kapsz.
Mintha annyira engedély kéne, és mintha még ő lenne kiváltságos helyzetben, hogy adhat nekem cigit. Pedig nem. Megvárom, míg ellép, és a pad felé indulok, amire mutatott az előbb, hogy helyet foglaljak. Talán nem is annyira gonosz, és rosszmájú, mint ahogy előszörre gondoltam. Talán változtatnom kellene a felfogásomon? Majd kiderül. Minden esetre ha odaadta a szálat, akkor kérek tőle tüzet is, mert nálam még az sincs, megköszönöm a szálat, és máris szívom be az első slukkot, amitől nem meglepő módon, megnyugszom. most már lehet velem normálisan beszélni.
avatar
Haylie
Boszorka
Boszorka

Hozzászólások száma : 40

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Ryan on Szer. Aug. 24, 2011 1:52 am

*Érzékeli a fiatal nő ellenszenves stílusát, de egyelőre nem alkot véleményt róla. Talán mindkettejüknek jobb lesz ez így. Inkább miközben ő maga is a pad felé lépdel, előkotorja a cigis dobozt és átnyújt egy szálat Haylie-nek, majd természetesen helyet foglal mellette. Tüzet szándékosan nem ad, feltételezi, az van a lánynál is.*
- Nos, a nevem Ryan és tudom, hogy boszorka vagy. *Rögtön a közepébe, ezzel általában az idegen boszorkák többségének sikerül felkeltenie az érdeklődését, máskülönben miért is beszélgetnének egy vadidegen fószerrel ugyebár. Napszemüvege rejtekében tekint oldalra Haylie-re, hogy mit reagál, esetleg egy bemutatkozást is értékelne.*
avatar
Ryan
Boszorka
Boszorka

Kor : 39

Hozzászólások száma : 42

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Haylie on Szer. Aug. 24, 2011 3:42 am

Nem kapok tüzet. A fenébe. Lebiggyesztem a fejem, aztán amikor újra felnézek, akkor már könyörgő, bociszemeim vannak.
- Kaphatok tüzet?
Emelem fel a kezem, amiben a dohány van, és már csak reménykedem. Tudok ám én ilyen jól is viselkedni.
- Te nem gyújtasz rá?
Kérdem még meg gyorsan, mielőtt kapnék tüzet, ha egyáltalán kapok, És amikor megszívnám, vagy csak tartanám a kezemben, ez Ryan-től függ, nagy szemekkel meredek rá a mondata miatt.
- Oh. Hát igen, mondjuk, de eléggé nem akarok róla tudomást venni. Emiatt az alkohol, drog, és dohány.
Azta de őszinte lettem hirtelen. Mondjuk hozzáteszem, hogy erről nagyjából még senkivel sem tudtam beszélgetni, szóval valószínűleg ezért. Lehajtom a fejem, egy kicsit elgondolkodok a mostani helyzeten, a szívem majd kiugrik az adrenalinlöket hatásaként, így pár mély levegő, meg majdnem köhögés, aztán fordulok is felé, a kezemet nyújtva felé.
- Haylie. De szólíts Hay-nek, vagy Lie-nek.
Mosolygok rá, mintha nem is én lennék, s innentől még jobban szégyellem az eddigi viselkedésem. De ahogy mondják, mindenki egy álarc mögül néz a világra, amíg valaki le nem segíti venni neki... Aztán ki tudja, lehet, hogy miután majd elköszönök ettől az embertől, megint visszazuhanok az édes alkohol nyújtotta feledésbe.
avatar
Haylie
Boszorka
Boszorka

Hozzászólások száma : 40

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Ryan on Szer. Aug. 24, 2011 4:52 am

*Kissé meglepetten tekint a lányra, amikor még tűz is kell, de végül szusszanva egyet, elkezd kotorászni a zsebében és végül a kezébe nyomja az öngyújtót.*
- Gondoltam, ha már dohányzol, akkor tüzed is van. *Jegyzi meg foghegyről. Bár maga is rágyújt időnként, ettől még nem szereti ha ilyen fiatalon dohányoznak... azt se szereti, hogy ő maga rászokott.*
- Nem. *Megcsóválja fejét. Nem láncdohányos, csak időnként rágyújt... most egyszerűen nincs rá szüksége. A megjegyzésre meg, miszerint a boszorkaság elviseléséhez kell még drog is meg ital, hirtelen köpni-nyelni nem tud. Hát, akkor jól ráérzett, hogy szükség van rá, csak azt nem tudja, hogy mit kezdjen. Rövid hatásszünet után válaszol, bizony kattognak a fejében a fogaskerekek.*
- Én olyanokkal foglalkozok, akik nem tudják kezelni azt, hogy mik is valójában. És ahogy látom, te sem igazán... Gondolod, ha megbarátkoznál azzal, hogy boszorka vagy, szükséged lenne a drogokra meg a piára? *Türelmesen beszél, bár maga is tudja, hogy nem egyszerű kérdést tesz fel. De feltételezi, hogy ha a lány tudja a káros életmód okát, akkor erre is tudhat válaszolni. Bár valószínűleg nemleges válasz esetén se adná fel a dolgot. A névre természetesen biccent egyet, jelezvén, hogy értette.*
avatar
Ryan
Boszorka
Boszorka

Kor : 39

Hozzászólások száma : 42

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Haylie on Szer. Aug. 24, 2011 7:03 am

Igen hálás lehetek, hogy ad tüzet, ami a kérdéséből is adódik.
- Mivel jelen pillanatban nincs nálam egy doboz sem, így nincs, de egyébként igen, szokott lenni.
Jézusom, mi van már velem? Nekiállok magyarázkodni? Az nem az én asztalom. Még így sem. Emellett úgy néz ki, hogy egyedül fogom elszívni azt a szálat, szóval gyorsan meggyújtom, visszaadom neki az öngyújtót, és máris élvezhetem az első slukk hatását. Egyszerűen imádom.
- Köszi a gyújtót.
Mondom neki, még mielőtt rátérne a lényegre, mert amint kiejti az első mondatokat, tényleg egy kicsit megváltozom. Vagyis még mindig.
- Hát akkor velem lesz dolgod, nem is kevés.
Mormogom az orrom alatt, nem kéne, hogy meghallja.
- Igazából fogalmam sincs, hogy nélküle hogy bírnám. Már az életem része lett a sok kiegészítő. Egyébként nem azt nem tudom kezelni, hogy mi vagyok, hanem egyszerűen nem akarom tudomásul venni, hogy mi a helyzet.
Vonok vállat, de aztán még folytatom két szívás után.
- Így legalább nincs vele gondom, és általában egész jól szoktak alakulni a napjaim. Sőt vannak, amik nagyon jól.
Tágítom ki a szemem is, és nézek elismerően magamba, és felfedezek pár olyan emléket, amik nélkül tényleg nem lennék az, aki. És be kell ismerjem, már szeretem ezt csinálni, így legalább biztonságban vagyok attól, hogy bármit megváltoztassak magam körül.
- Egyébként miért segítesz? Nem is ismersz.
Nézek rá szűk szemekkel, kissé gyanúsan rámeredve, mert az embereknek nem szokásuk az, hogy csak úgy bárkin segítsenek, puszta jó szándékból, és továbbra is úgy meredek rá, de nem gyűlölettel, csak elővigyázatosan.
avatar
Haylie
Boszorka
Boszorka

Hozzászólások száma : 40

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Ryan on Szer. Aug. 24, 2011 10:10 pm

*Csak vállat von a magyarázatra jelezvén, hogy neki mindegy. Ha úgy tűnik, hogy közömbös a lánnyal szemben, az nem véletlen, de amit ugye tesz, az nem szimpátia kérdése.*
- Nincs mit. *Át is veszi a gyújtót és visszasüllyeszti a zsebébe. Miközben beszél, elkerüli a figyelmét a mormogás. Vagyis szavakat nem tudja kivenni és feltételezi, hogy nem is olyan fontos, hogy visszakérdezzen. A válaszra pedig sóhajt egyet, persze agyal, hogy most mit kezdjen a lánnyal, de közben persze figyel rá.*
- Dolgozol valamit? *Jön a kérdés, igyekszik máshonnan megközelíteni a dolgot, mert azzal nem tud mit kezdeni, hogy a lány elvan ebben az életformában. Hát rávezetéssel próbálkozik, lévén pedagógus lenne a végzettsége, vagy mi a szösz.
A kérdésre viszont halványan elmosolyodik, maga elé nézve. Most azért kicsit maga is eltűnődik ezen. Végül napszemüvegét felcsúsztatja a homlokára, hátrafogva a kósza tincseket. Most már azért illendő lenne tényleg úgy válaszolnia, hogy nincs kitakarva a szeme. Így tekint oldalra a fiatal nőre.*
- Számít az? *Kérdésre kérdéssel válaszol. Őszintén szólva maga sem tudná már behatárolni miért is teszi... talán az apja miatt? Vagy a lelkiismerete végett? Vagy csak szeretné hasznosnak érezni magát? Egyszerűbb inkább ködösíteni.*
avatar
Ryan
Boszorka
Boszorka

Kor : 39

Hozzászólások száma : 42

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Haylie on Csüt. Aug. 25, 2011 6:07 am

Végre meggyullad az a szál cigi a kezemben, amire már annyira vártam. Egy slukk, egyenlőre megkönnyebbülés, második slukk, egyenlőre lazaság. Jó ez a sorrend így, ahogy van. Csak válaszolgatok, és felelek, nem is tudom, mi késztet erre, és ezt nem is fejezem be.
- Nem dolgozom. Tanulok. Még egy évem van a suliban, aztán talán nekiállok a saját lábamra állni.
Vonok vállat, és alig veszem észre, már a fél cigim elfogyott. Be kéne osztanom, ami még van. De ami csak elég, és nem landol a tüdőm rejtekében, már amiatt is kivagyok. Az viszont nagyon is érdekel, hogy miért akar segíteni. Felemeli a szemüveget a szeméről, amire elég meghökkentően nézek rá, egy abszolút nem udvarias "He?" hangocska kiadásával.
- Ehe.
Válaszolok megint, oda sem figyelve, hogy talán az igen, vagy a köszönöm, igen, valamennyivel célravezetőbbek lennének. Nem is kapok észbe, talán nem is akarok, mert előjön az én énem, meg Ryan szeme. Megrázom a fejem, és kivörösödve szólok neki, lehajtott fejjel.
- Vedd vissza a szemüveged, kérlek!
Igen, jól tippelhető, nem akarok úgy viselkedni, most kivételesen, ahogyan szoktam, főleg úgy néz ki, hogy ő tudna segíteni valamelyest, mert akármennyire is tagadom, abban igaza van, hogy talán tudna rám hatni, és nem a rossz irányba. Mármint a számára rossz irányba.
avatar
Haylie
Boszorka
Boszorka

Hozzászólások száma : 40

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Ryan on Csüt. Aug. 25, 2011 9:31 pm

*Bólint egyet a válaszra, de úgy fest készen áll a következő kérdéssel. Egyáltalán nem úgy kérdez, mintha vallatna, inkább csak érdeklődik, de érezhetően ki akar lyukadni valahova.*
- A suli jól megy? Vannak barátaid? *Kérdi továbbra is türelmesen érdeklődve. Bizony arra akar rávilágítani, amin esetleg Haylie is akarhat változtatni, csak ezt így ismeretlenül nem a legegyszerűbb. Épp motivációt keres neki. Az "ehegést" pedig igenlő válasznak veszi, tehát hogy számít miért segít. Aztán lehet ő érti félre, de ennek ellenére nagyon szusszanva válaszol.*
- Azért segítek, mert segíteni akarok. *Jön a diplomatikus válasz, halvány kis csibészes mosollyal, mert tisztában van vele, hogy ez egy megtámadhatatlan válasz és mégsem mondott el vele semmit. Viszont ez a halvány mosoly, gyorsan eltűnik arcáról és értetlen kifejezés veszi át a helyét. Bár nem tudja hova tenni a kérdést, de végül csak eleget tesz neki.*
- Gondoltam így lenne illendő... *Jegyzi meg azért, miközben homlokáról visszacsúsztatja orrára a napszemüveget, majd ugyanazon kezével túr bele hajába, hogy visszaigazítsa a most végképp összekuszálódó tincseket.*
avatar
Ryan
Boszorka
Boszorka

Kor : 39

Hozzászólások száma : 42

Vissza az elejére Go down

Re: Utcák és sikátorok

Témanyitás  Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

4 / 5 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.