Az oldalon jelenleg regisztrációs stop van érvényben!

részletek itt
Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

Ha segítség kell...
Latest topics
» Kivel is játsszak?
Vas. Aug. 18, 2013 8:58 am by Gareth

» Dante (Pokla) lakása
Vas. Aug. 11, 2013 3:12 am by Dante

» Avatar, aláírás
Kedd Aug. 06, 2013 4:36 am by Leah

» * Vienne
Kedd Aug. 06, 2013 3:12 am by Leah

» Könyvtárak - Stanford
Kedd Aug. 06, 2013 2:15 am by Ivy Lockheart

» Amelia Lane lakása
Szomb. Aug. 03, 2013 9:50 am by Amelia Lane

» Walenthyn Bennet lakhelye
Vas. Márc. 24, 2013 10:46 pm by Agrael

» Sakáltanya bár és szórakozóhely
Szer. Feb. 13, 2013 9:37 am by Chris

» Szószaporító
Vas. Dec. 23, 2012 1:55 am by Vienne


Kikötők

6 / 7 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Go down

Kikötők

Témanyitás  Vienne on Szer. Ápr. 27, 2011 6:22 pm

First topic message reminder :


A Fisherman's Wharf, azaz a kikötő kedvelt turista látványosság. Közvetlenül a tengerparton, deszkákból épített utakon sétálgathatunk végig az éttermek és boltok mellett.
A vízparti piacokban sincs hiány; az Anchorage, a Cannery, a Ghirardelli Square vagy éppen a PIER 39. bő választékkal várja a betérőket, persze a tenger különféle csodái a fő portékák.



_________________
* Karakterlap * Kontakt *
avatar
Vienne
Admin - Boszorka
Admin - Boszorka

Titulus : A Vadász
Kor : 35

Hozzászólások száma : 1781

http://viennemoore.tumblr.com/

Vissza az elejére Go down


Re: Kikötők

Témanyitás  Axel on Csüt. Okt. 27, 2011 10:55 am

Édes kis Wandus

* Érzem a kötözködést és már kezdek megbizonyosodni róla, hogy ilyen természetű leányzó.*
- Ezt így nem mondanám. A helyes kifejezés az önálló életbe. A kettő nem ugyan az.* Javítom ki, mert attól, hogy otthon laktam, nem jelenti azt, hogy nem éltem. Elég közel van, de nem zavar a közelsége. Semmi frusztráló vagy zavaró nincs a másikban. A kisugárzása is pozitív. Az egy picit zavaró, hogy nem mindig értem azt amit mond. A nyalóka a hibás mely a szájában pihen, de ennek is megtaláltam az ellenszerét. Jobban kell rá figyelni és akkor ki tudom hámozni, hogy mit is szeretne mondani. Valóban alábecsülném a másikat? Nem tudom, lehet van benne valami vagy csak szegényes a fantáziám.*
- Én nem......ezt* Volt nyalóka, nincs nyalóka. Figyelem, ahogy a két nyalóka szép ívet ír le a napfényben, s landol a sima víztükrön ezzel megtörve a nyugalom látszatát. Nem csak a víz nyugalma törik meg egy röpke perc alatt hanem a sajátom is. A leányzó már rajtam van ami meglep. Ennyire gyors még soha senki nem volt a közelembe vagyis ilyen gyorsan senki nem vágott hagyat. Általában én szoktam nem pedig fordítva. A kutya is felugrik s kíváncsian fürkészi, mi zajlik éppen a mólón. Érzem az apró kart a nyakam körül. Egy szerencséje van a lánynak. Teljesen nyugodt voltam és még most sem érzem a feszültséget. Ha ez így lenne, lehet nem ilyen kis virgonc mondom ülne most rajtam, hanem egy csini kis jégszobor lenne. Nem túl biztonságos a közelembe ilyenek csinálni, mert ha csak egy röpke percre is felgyorsul a szívverésem, most olvaszthatnám a kandalom mellett és várhatnám, hogy kiolvadjon.*
- Oh, valóban?* Fogom meg finom a másik kezét s lassan tolom el magamtól. A következő percben átkulcsolom mind két lábamat rajta s átveszem az irányítást, már ha nem kapálódzik. Én azonban nem ülök rá, hanem szorosan hozzá simulok.*
- Én vigyáznék a helyben, mert még a végén szobor leszel* Súgom neki a szavakat, majd hogy alá támasszam szavaimat, a kezemet mellé helyezem s valamit csinálok. Le szállok róla s a kezemet is fel emelem. Ha oldalra fordítja a fejét akkor egy apró jégvirágot láthat.*
- Ha ellenség lenné, már egy másik helyen lennél* Pillantok rá s megint témát váltunk. Egy apró sóhaj hagyja el a torkomat s a vízre pillantok ismét.*
- Kérjem meg ahhoz látnom kéne vagy beszélni kéne vele* Árulom el, hogy nem is ismerem az őrömet. Mondjuk nekem nem hiányzik, mert nincs rá szükségem.*
- Ha úgy vesszük?* Kérdezek vissza s nem tudom, hogy mire céloz. Gondolom elárulja vagy nem. Wandánál soha nem lehet tudni erre már rájöttem.*
- Szóval jól halottam.....* Villan meg valami íriszeimbe és ha nem egy úri ember lennék, akkor nem is lenne kérdés, hogy mi lenne az ami szeretnék. Viszont én tényleg jó fiú vagyok.*
- Később is fel lehet haszni?* Pillantok megint rá. Az fordul meg a fejembe, hogy talán nem most kell élni a lehetőséggel. Nem sietek sehova és nem vagyok egy heves természet sem.*
- Sétáltál már a vízen?* Nem tudom, hogy jutott az eszembe, csak beugrott és nem tartottam magamban. Talán valami jó is kisülhet belőle. *

avatar
Axel
Boszorka
Boszorka

Titulus : Fridzsi-man
Hozzászólások száma : 82

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Wanda on Szomb. Okt. 29, 2011 12:56 am

Borotva éles agyú Axel ^^

Cseppet oldalra dönti szöszi fejét, amint Axel diplomatikusan kijavítja és szemléltei Wandával, hogy mi is a nagy helyzet az egyedül élésével.
Szóval önálló életbe. Akkor ez mégis csak valamelyest fedi azt, amit Wanda mondott az imént, annyi különbséggel, hogy Axel sokkal visszafogottabban és komolyabban magyarázta meg a helyzetet.
-Akkor mégis csak a szüleid tartottak el ezidáig, ha csak most léptél bele az önálló életbe. Az ember csak is akkortól számít önállónak, ha már külön él az ősöktől és egyedül keresi a pénzét... - Gondolkodik el mindezen ő maga is a szónoklatát követően. Arca koncentráló kifejezést ölt. Még vakítóan kék szemeit is összeszűkítette, hogy komolyan látszódjon rajta, hogy gondolkozni is tud, nem csak hangember.
-Ömm... tudod mit? Mindegy, én is belezavarodtam! - Vallja be, aztán még a fejét is megrázza, hogy kitisztítja a zavaros gondolatoktól az elméjét, így a rövid tincsei csak még jobban összeborzolódnak. Egy-két hosszabb szál még az arcába is belesimul, amiket kapkodó mozdulatokkal simít ki a látómezejéből.
Mikor azonban Axel megkérdőjelezi a lányka erejét, egy pillanat alatt bekövetkezik a férfi lebirkózása, így máris a hátán fekve találhatja magát, egy virgonc, cseles Wandával a hasán ücsörögve, aki olyan bájosan tekintget le a férfira, mintha mi sem történt volna.
Ám a jelek szerint nem Wandus az egyedüli kettejük közül, aki furfangos észjárással van megáldva, hanem a boszorka is, aki a következő pillanatokban egy könnyed mozdulattal fordul egyet a lánnyal együtt, hogy Wanda kerüljön alulra, ő maga pedig fölé magasodhasson, a lány mellett megtámasztva magát a kezeivel.
-Á-á... ma csak nekem van gyereknap! - Kacsint fel pajkosan Axelra és a következő pillanatban már csak kékes fény marad utána -szerencse, hogy kihalt a kikötő és ezt senki nem látta- és immáron már a férfi mellett ücsörög. Egy kósza kis jégvirág pont ezekben a pillanatokban kezd el a föld felé hullani. Wanda gyermeteg módon használja ki az alkalmat, két, piciny tenyerét egymás mellé szorítja és várja, hogy a kis jégdarabka a tenyerébe hulljon, ami persze azonnal vízzé is olvad.
-Ilyet még! - Lelkesül fel és nem sok hiányzik ahhoz, hogy tapsikolni kezdjen örömében.
A korának a kérdése persze továbbra sincs elfelejtve...
-Igen... ha úgy vesszük. Egyébként meg... hahó... meghaltam, az idő megállt számomra. Huszonnyolcból vonj ki tízet. - Okoskodik egy sort, miközben az agya már azon jár, hogy mégis, hogy lehetne Axelt összeismertetni a fényőrével.
-Vagyunk fent egy jó páran. - Hümmög egyet elgondolkodva.
-Majd feladok egy hirdetést a nevedben. - Kezd el ötletelni, ami első hallásra viccnek tűnhet, de Wan ezt most igen is komolyan gondolta. Ő aztán nem fél ilyen őrült dolgokat csinálni...
-Később is akár. - Nyújtja ki a nyelvét.
-Sétálni vízen? Még ha Jézus leszármazottja lennék... - Hitetlenkedik, ám szemeiben mégis ott csillog az érdeklődés fénye, hiszen minden új és őrültségnek hangzó dolog után nagy érdeklődést tanúsít.
avatar
Wanda
Fényőr
Fényőr

Titulus : Cserfes tündérke
Kor : 35

Hozzászólások száma : 58

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Axel on Szomb. Okt. 29, 2011 2:30 am

Gyereknapos szöszke tündérrel aki kételkedik a vízen járásban.


* Ebben a kérdésben nagyon nem értünk egyet, bár mindig is szeretem vitatkozni ész érvekkel. Van akivel nem lehet, mert nem egy IQ bajnok és annak ellenére, hogy Wanda elég gyermeteg, azért nem egy buta szőke liba és ez tetszik.*
- Nézőpont kérdése az egész. Egyedül keresem a pénzt, senki nem fogja a kezemet és soha nem volt megszabva, hogy meddig kapok kimenőt. Az sem igaz, hogy anyámék tartottak el, mert fizettem azért, hogy otthon laktam. Persze nem annyit, amennyit ténylegesen fogyasztottam. Nézd, azért van jó oldala is. Volt, aki mosson rám és mindig meleg kaja fogadott ha haza mentem.* Be kell látnom, hogy végül is igaza van, de ezt most nagyon burkoltam hoztam a tudtára. Nem is ez a lényeg. Komolynak tűnik és valami nagyon okos mondatra számítok, de inkább megfutamodik. Mosolygásra késztet, de nem árulnám el, hogy mi a mosoly tárgya. Olyan dolgot hajt végre melyre nem számítottam és hogy nagyon őszinte legyek, ki sem néztem belőle. Megpróbálok én kerülni felülre s ez nem is olyan nehéz feladat. Férfi vagyok, számomra nem nehéz leszerelni egy lányt, már ha akarom. Tudom nem szép dolog az erőmet használni egy lánnyal szembe, de vannak estek mikor ez megengedett s ez egy ilyen szituáció. Csilingelő hangja mászik a fülembe s volt Wanda nincs fényőr.*
- Ez szép volt* Hangom elismerően cseng a mólón és ha akis húgom lenne, most büszkén feszítenék mellette. Nem az, de nőt a szemembe a pöttöm leányzó. Elismerésem kifejezése érdekében egy jégvirágot hullatok a markába. Mivel tűz a nap a virág nem marad sokáig egyben. Ez az én keresztem, de már hozzá szoktam. Most amúgy sem szeretem volna, ha tömör jégkristályok keletkeznek. Ahogy látom azért sikerült mosolyt csalni az arcára.*
- Jóból is megárt a sok.* Öltöm ki rá a nyelvemet s egy kis incselkedés nem árt. Valahogy képes belőlem kihozni a gyereket. Persze azért ne essünk túlzásokba. Egy érett férfi vagyok. Nem viselkedhetek úgy mint egy tízen éves, de határozottabban más vele lenni és ezt jónak gondolom.*
- Jah persze, ti nem vagytok élők. Bocs, mondtam már hogy még nem csevegtem fényőrrel* Valóban így van ez, s mint látjuk hajlamos vagyok ezt elfelejteni, mert hát végül is látszólag nincs különbség fényőr és ember között. A Megjegyzésre kacag kell. Simán eltudom képzelni ahogy a pöttöm leányzó cédulákat ragaszt ki a következő szöveggel: „fényőr kerestetik Axellnak, a nagymenő, nyelvnyújtogatós brókernek. Akihez tartozik az jelentkezzen nálam” Név persze nem szerepel…..ez az mely nevetésre késztet. Ezután pedig kapok egy felajánlást amivel élni is fogok ha eljön az ideje.*
- Zsír* Dörzsölöm össze kezeimet és egy gonoszkás mosoly villantok a lányra. Még nem tudom pontosan mit is fogok kérni, de erre még ráérek. Érzem rajta, hogy nem hisz nekem. Azt hiszem most akkor egálban vagyunk, de bebizonyítom, hogy ez nem csak mese hanem valóság is lehet. Felpattanok és a vékony kezét fogom meg.*
- Na gyere, de az állad tarts meg.* Vigyorodom el s a móló szélére vezetem. Egy vékony áttetsző réteget képezek a vízen, de erősebben koncentrálok, hiszen süt a nap. Jég már nem olyan vékony s elengedem a másik kezét. Biztos lábbakkal lépek a vízre, mely megtart.*
- Gyerünk most te jössz* Biztatom egy picit, de valamit azért forgatok a fejembe. Csak el kell érnem hogy sétájuk egy párat, itt még sem csinálhatom meg azt melyet már kigondoltam. A kezemet nyújtom felé ha biztosabbnak érzi akkor meg is foghatja.*

avatar
Axel
Boszorka
Boszorka

Titulus : Fridzsi-man
Hozzászólások száma : 82

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Wanda on Szomb. Okt. 29, 2011 3:00 am

Kedvenc Axelnak, aki vízen jár(?)

Figyelmesen hallgatja a férfit, mikor is egyetlen egy dolgon megakad a figyelme és szinte elképzelhetetlennek tartja azt, hogy Axelnak fizetnie kellett azért, hogy a tulajdon szüleivel éljen egy fedél alatt. Ilyenről még soha életében nem hallott és szinte hihetetlennek, felfoghatatlannak gondolja, bár lehet, hogy csak is azért, mert az ilyen, abszurdnak tűnő dolgok náluk nem voltak "divatban" az összeszokott, szerető kis családjukban, ahol egészen a halálukig élt és mozgott.
-Hogy érted azt, hogy fizetned kellett azért, hogy a szüleiddel élj? - Helyezkedik el törökülésben, két kezével térdeire könyökölve, állát pedig két tenyerébe ejtve. Arca így egy cseppet összenyomódik, eltorzul, de őt ez most egy cseppet sem érdekli. Nevetni meg csak nem fog rajta senki! Így esetleg csak még aranyosabb ábrázatot kölcsönözhet makulátlan pofijának.
-Egyébként... milyen egy halottal ülni egy stégen, nyalókázni és elviselni? - Egyenesedik ki hirtelen, ám a törökülésen továbbra sem változtatott még semmit, helyette agyacskája már a körül a vízen járás körül kattog. El nem tudja képzelni, hogy ezt a műveletet mégis, hogy lehetne megvalósítani. Benne van ő minden lehetetlen őrültségben, de a vízen járás még számára is elképzelhetetlennek hat.
-Miért érzem úgy, hogy sántikálsz valamiben? - Vonja fel, kérdőn egyik, ívelt szemöldökét, miközben figyeli, amint a vízre valamiféle megnevezhetetlen, vékony réteg képződik, Axel pedig... csodák csodájára rálép a vízfelszínére és... nem süllyed el, vagy hasonló kellemetlenségek.
-Te... e... ez... - Úgy érzem, hogy a mai naptól kezdve az a mondat, hogy "Wandát semmivel nem lehet meglepni" nem igazán létezik. Feltérdel, megkapaszkodik a stég szélében és felsőtestével közelebb hajol a vízhez -ezzel is szabadon pucsítva a vak világba (XD)-, aztán egyik kezét óvatosan -félve az ismeretlentől- a vízre helyezi. Nem lesz nedves és a keze sem merül el benne.
-Ez... überjóóóó! - Kerül pillanatok alatt egy lelkes vigyor az arcára és a következő percekben már áll is föl, papucsait lerúgja a lábáról és így lép rá a vízre, bátran elfogadva Axel, felé nyújtott "mancsát", mint segítséget.
-Ez... coool! - Mondja eltátott szájjal, továbbra sem véve le a vízről a szemeit, aztán elengedi Axel kezét és nevetve, nem egyszer körbefordul a tengelye körül.
avatar
Wanda
Fényőr
Fényőr

Titulus : Cserfes tündérke
Kor : 35

Hozzászólások száma : 58

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Axel on Szomb. Okt. 29, 2011 8:07 am

* Nem tudom mi járhat szőke fürtjei alatt, de úgy érzem valami fontos jön. Legalább is arca kifejezéséből erre tudok következtetni. A kérdése hallatán egy nagy sóhaj szaka fel a torkomból. A fejemet felé billentem.*
- Mindig mindenem megvolt és nem éreztem a pénz súlyát. Két kézzel szórtam. A családi számlához a kártyámat megszüntették és csak abból a pénzből gazdálkodhattam amit magam kerestem. Anyámék meghatároztak egy összeget amint minden hónapba oda kellett adnom a többi megmaradt nekem. Felelősség tanulás vagy mi a szösz vagy csak nem akarták hogy beképzelt, elkényeztetett hólyag legyek.* Vonom meg a vállamat. Nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, mert igazából csak magamra költöttem, meg a haverokra és persze csajokra.*
- Úgy gondolom nem az mely rádöbbentett a pénz jelentőségére. Inkább a tőzsde. * Gondolkodom el s fejemmel helyeslek saját magamra. Valóban akkor értettem meg mit jelent a pénz, mikor bekerültem. Következő kérdése egy mosolyt csal az arcomra.*
- Sokkal kellemes mintha egy koporsóba ülnénk.* Pillantok rá s finoman megbököm a szőke energiabombát egy csibészes mosollyal az arcomon.*
- Élvezem a társaságod, szó sincs elviselésről* Kacsintok rá. Valóban kellemes érzem magamat és nem gondoltam volna, hogy ezen a számomra nem kellemes napfényben is jól érezhetem magamat.*
- Azt nem tudom. Semmiben nem sántikálok, még ülök* Jegyzem meg komolyan s azt hiszem ezt nevezik szóforgatásnak. Valamivel terelni kell, mert valóban sántikálok valamiben, de ha elárul akkor hol marad a móka? A stéghez sétálunk s jeget teremtek. Nem megerőltető feladat és amúgy is szeretek gyakorolni, még akkor is ha már jól mennek az efféle trükkök. Jó pap holtig tanul szokták volt mondani. Magabiztosan lépek a víz felszínére és nem süllyedek el. Wandát is az biztatom s ahogy halom és látom bejön neki. Egy elégedett mosoly kerül az arcomra. Unalmas mi? Na most figyelj kis csaj!*
- Nem vagyok unalmas* A jég még vastagabb lesz, de csak azért, hogy mozgatni tudjam. Egyszerre indulunk el a vízen, de a leányzó gyorsabban halad mint jómagam. Egyre gyorsul s nem a szél miatt érzi a szellőt. Aztán hopp vége és a szöszke alól eltűnik a jég. Ő akart fürödni, most megkapta. Itt lényegesen mélyebb a víz, hiszen a stégtől eltávolodtunk. Remélem, tud úszni. Lassan közeledem felé és várom hogy a szőke hajkorona felbukkanjon.*
avatar
Axel
Boszorka
Boszorka

Titulus : Fridzsi-man
Hozzászólások száma : 82

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Wanda on Vas. Okt. 30, 2011 8:19 am

Megértően és csendben hallgatja végig a választ, amit a feltett, komolynak ható kérdésére vár. Igen, és valóban komoly is volt, hiszen a téma sem elviccelhető ezekben a pillanatokban. Megértőséget és együttérzést sugárzóan, sajnáló arckifejezéssel, lefelé görbülő ajkakkal ül Axellal szemben és mikor a férfi végez a "miértekre" vonatkozó válaszával, hirtelen indíttatásból emeli meg a kezét és fogja meg Axel egyik kezét, hogy aztán együtt érzően megszoríthassa azt. Ez a fajta testikontaktus -mint ahogy érzékelhettük eddig is, hogy más sem- nem okoz neki gondot, hiszen elég közvetlen fajtából származik a csöpp szöszi. A hirtelen mozdulatok, közelség nála nem okoz problémást, feszengést vagy éppenséggel meglepetést, hiszen nincs tele a tiszta agyacskája koszos, perverz gondolatokkal, amik segítségével máris rossz, szatír gondolatok kezdhetnének el kavarogni az elméjében egy hirtelen, spontán, férfi és nő között történő közeledésről, de hát... nem vagyunk egyformák. Ő nem így lett nevelve és kész.
-De... én... ezt... akkor sem értem. Nálunk ilyen soha nem volt, pedig mi aztán csórók voltunk. Már annak örültünk, hogy négy főre sikerült megvennünk a New Yorkba szóló repjegyeinket, hogy új házba költözhessünk, teljesen más vidékre, aminek végül is semmi értelme nem lett... - Hosszas szónoklatát követően egy cseppet begörnyeszti a hátát és még szusszan is egyet. Rég beszélt már bárkinek is ezekről, az életének, mondhatni utolsó időszakáról, amiknek a többsége elég... tragikus egy boldog, szerető, két gyermekes családra nézve, hát még ha végül mindenki meghal!
Gondolatban látszólag egy pillanatra visszamerül a múlt ködös emlékeibe, ám szerencsére Axel bökdösése hamar visszarángatja a valóságba és nem hagyja, hogy újra átéljen minden, kellemetlen pillanatot.
Észhez térítően rázza meg rövid fürtös buksiját, így a szőke tincsek újból összekuszálódnak, de ő mit sem foglalkozik mindezzel, máris -egyfajta elégtételvevésképp- beleöklel a boszorkány vállába, aztán a szőke fürtök alól, sunyin tekintet ki.
-Nem sokak bírtak ki eddig velem fél óránál is többet, egy helyen összezárva. - Hallatszik visszafogottnak nevezhető hangja, ám az energiáiból -amiket áraszt magából- szinte kézzelfoghatóan, szilárdan érezni lehet, hogy legszívesebben Axel nyakába ugrana és addig szorongatná, ameddig ki nem szorítja az összes vért az agyából.
Mondandója közben már azon munkálkodik, hogy mégis, hogy léphetne rá a vékony rétegre, de végezetül ez a kérdés is megoldódik és a következő pillanatokban már úgy forog a jégen, mintha ez egy cseppet se lenne veszélyes mutatvány. A következő pillanatban viszont már úgy száguldozik a vízen, mintha ezt önszántából akarná. Eleinte még jókat kacag, de mikor tudatosul benne, hogy itt most nem ő irányít, kezd kétségbeesni. A vízbeesés előtti utolsó percek azzal telnek, hogy sikítva takarja el karjaival a szemét, aztán egy nem várt csobbanás és elmerülés.
Orra egy pillanat alatt megtelik a sós víz, mardosó nedvével, ám szerencséjére sikerül hamar megtalálnia a "kiutat". Elrugaszkodik és felúszik a felszínre, ahol aztán belekapaszkodik a jégnek a peremébe, hogy ne süllyedjen vissza. Szájából sűrűn köpdösni kezdi a sós vizet, szemeit pedig alig-alig meri kinyitni, mivel azt is érte azért a víz.
-Ez nem faiiir! - Kiáltja el magát, aztán megragadja két kezével Axel egyik bokáját és ha szerencséje van, akkor sikerül a férfit a vízbe rántania. Ha ez megtörtént, nem habozik egy percet sem, rátámaszkodik annak vállaira és így igyekszik lenyomni őt a víz alá.
avatar
Wanda
Fényőr
Fényőr

Titulus : Cserfes tündérke
Kor : 35

Hozzászólások száma : 58

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Axel on Vas. Okt. 30, 2011 12:03 pm

* Hirtelen húzom el a kezemet, így a lányka pont nem érhet hozzám. Most nem számítottam rá, de szerencsére jók a reflexeim. Kénytelen voltam fejleszti, mert találkoztam már ennyire közvetlen csajokkal akiknek a sorsuk egy csini jégbörtön lett.*
- Mondtam neked, hogy semmi hirtelen mozdulat* Dorgálom meg finoman, mert tényleg nem szeretném megfagyasztani. Az ajkam elhúzom és azon töröm a fejemet, hogyan is tudnám megértetni vele, hogy miért is kellett otthon fizetnem. Mivel ennél jobban vagy a valódi miértjét magam sem tudom az lesz a legjobb ha szembe állítom anyámmal és majd ő elmeséli neki. Ha ennyire virgonckodik, akkor úgy is kénytelen lesz vele találkozni, hiszen az olvasztó szerep a családban neki jutott. Fura gondolataim támadnak s ez mosolygásra késztet. Inkább hagyom is a gondolatomat és r figyelek, mert egy kicsit beavat a múltjába és az soha nem baj.*
- Miért jöttetek ide vagy miért nem volt értelme?* Teszem fel kérdéseimet, melyek eszembe jutnak mondatai közben. A bokszolásra csak egy apró mosoly jelenik meg arcomon.*
- Hát, lehet, ha összezárva lennénk én is menekülnék* Simítok ki egy tincset édes pofijából és persze csak ugratom. Nehéz engem kihozni a sodromból és nem gondolom, hogy Wandustól kaparnám a falat, bár soha nem lehet tudni. Egyelőre semmi gondom nincs vele. A vízre csábítom a leányzót és a kezdeti kételkedés ellenére élvezi a dolgot. Egy kis huncutság azért belém is szorult s ennek köszönhető, hogy a szöszi a vízben landol. Számítok rá, hogy kitervel ellenem valamit s mikor felbukkan kicsi feje, leguggolok a jégen.*
- Dehogy nem* Vigyorodom el s érzem ahogy húzni kezd. Most álljak ellen? Az tényleg nem lenne frankó, így a jeget megbillentem, hogy könnyebben esek a vízbe. Amint felbukkanok már nyomnak is le a víz alá. *
- Ez felkérés volt, ugye tudod?* Ismét a tenger habjai nyelnek el, de nem bánom. Az orrom már tele ment sóval ami egy picit zavaró, de a kedvemet nem tudja elvenni egy kis játéktól. Megfordulok s az ölembe veszem a másikat. Ha nem kapaszkodik erősen, akkor bizony kipróbálhatja milyen repülni. Megpróbálom eldobni a szöszke fényőrt s úszok közelebb hozzá, hogy mikor felbukkan akkor most én próbálom meg lenyomni egy kicsit. Arra persze figyelek, hogy ne legyen baj a törékeny lánynak.*
avatar
Axel
Boszorka
Boszorka

Titulus : Fridzsi-man
Hozzászólások száma : 82

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Wanda on Vas. Okt. 30, 2011 11:21 pm

Értetlenkedve figyeli, amint a kéz elhúzódik tőle. Egy cseppnyi kis sértettséget bizony érez legbelül a lányka. Mégsem alakult volna ki annyira bensőséges kapcsolat Axellal -ami nem is csoda, hiszen alig pár órája, ha ismerik egymást-, mint ahogy azt ő is gondolná? Talán tényleg nem kellene rögvest fizikai kapcsolatot is létesítenie az első emberrel, akit meglát és szoba is áll vele.
Mindenesetre a sértettséget nem lehet észlelni a pofiján, helyette inkább egyfajta bocsánatért esedezést, amivel szavak nélkül is biztosíthatja Axelt arról, hogy ilyen többet nem fog előfordulni. Majd a nagy együttérzései és kicsattanó, végtelen örömáradata közben igyekszik odafigyelni a tetteire és úgy cselekedni -vagy nem cselekedni. hogy az másoknak ne okozzon kellemetlenségeket.
-A... ömm... - Hirtelen nem is tudja, hogy hogyan kezdjen bele. Nem szeret beszélni a múltjáról és ez érthető. Nem bízik ezen a téren az emberekben, hiszen azoknak a legtöbbje kiharcolta magának a bizalmatlanságot, amiért most az egész emberiség bűnhődik Wanda részéről...
-Apukám rengeteg adósságot halmozott föl és menekülnünk kellett. De, hagyjuk mert megőrülök ettől a témától! - Sóhajtja gondterhelten, többet viszont nem akar és nem is tud mondani, hiszen a haj kisimítás az arcából egy pillanat alatt elvette az agyacskáját és zavarba hozta a szöszkét. Ilyet még senki nem tett vele és számára ez teljesen új dolognak mondható. Ajkait szorosan összepréseli, mintha csak ezzel akarná leplezni a vörösödő orcáját. Közben kék szemeit is akaratlanul lehunyta.
-Sejthettem volna... - Sóhajtja, miközben először csak az egyik szemét nyitja ki, majd a másikat is.
Az események azonban gyorsan peregnek. alig telik el pár perc, a szőkeség már a vízben fagyoskodik, maga után rántva Axelt is, akit most a vállánál fogva igyekszik a víz alá nyomni, ami sikerül is neki és ennek hála, hatalmas sikerélményben lesz része Wannak.
-Keringőre? - Neveti el magát, hangjában mégis ott rejtőzködik a sejtelmesség mindenféle-fajta formája, miközben már emelik is fel, amiből könnyen tud következtetni innentől kezdve arra, hogy mik is lesznek a következő lépések. Egyszerre nevet és sikít, miközben lábaival azért kapálózik, hogy elengedjék, ám ez nem történik meg, helyette a következő pillanatokban már repül is bele a vízbe, Axeltől kicsit távolabbra eső helyre. Alighogy csak sikerül felbukkannia a vízből, a szorkány már ott is van mellette, hogy ezennel ő nyomhassa le a víz alá, ám Wanda ebből már nem enged, kezeit a férfi dereka köré fonja és így húzza magával őt is a víz alá, ha az nem áll ellent.
avatar
Wanda
Fényőr
Fényőr

Titulus : Cserfes tündérke
Kor : 35

Hozzászólások száma : 58

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Phoebe Liefenstrass on Hétf. Okt. 31, 2011 4:55 am

Agrael, másik idősík

- Te ilyen vicces fiú vagy igaz? - *kérdezi bujkáló mosollyal még mindig egy kis gúnyos színezettel. A neve egészen tetszik neki, mondjuk ha Cole lenne az lehet jobban bejönne neki, de ez van, ezt kell szeretni.*
*A teleportálós visszavágójára gondolatban felszalad a szemöldöke, ami talán fizikálisan is bekövetkezik, ki tudja.* - Ó, akkor te igazi rosszfiú vagy - *incselkedik, ám belül nagyon reméli, hogy ez tényleg csak vicc, máskülönben kénytelen lesz kiporolni azt a csinos kis hátsóját...*
- Modellszerződés? - *nevet fel.* - Ez kedves tőled, de nem. Egyszerűen csak bulizni támadt kedvem.


A hozzászólást Phoebe Liefenstrass összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Nov. 03, 2011 3:28 am-kor.
avatar
Phoebe Liefenstrass
Fényőr
Fényőr

Titulus : Vakarcs
Kor : 97

Hozzászólások száma : 9

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Axel on Kedd Nov. 01, 2011 2:34 am

Másik idősík, Wandussal

* Ahogy látom megint komoly dolog jön és ha jól sejtem nem szívesen fog beszélni. Talán hiba volt felhozni a családját, de szeretném jobban megismerni. Azért törékeny lelki világában nem szeretnék bele taposni.*
- Nem kell olyanról beszélni melyről nem szeretnél* Egy kedves mosoly kúszik az arcomra és én biztosan nem fogom faggatni. Egy tincset igazitok ki az arcából és ahogy érzékelem sikerült meglepnem, pedig nem állt szándékomba. Olyan mint egy ártatlan leányzó és azt hiszem nem tévedek. A jelek erre utalnak, de ezzel semmi gond nincs. Azt nem lehet mondani, hogy unatkoznánk, mert már is a vízben vagyunk.*
- Arra bizony* Vigyorodom el s megemelem a másikat, hogy eltudjam dobni. Olyan feztelen érzem magamat melyet már jó ideje nem éreztem és ez jó. Amint oda érek már nyomom is le a szöszit, de most is megerősít abban, hogy nem ejtették a fejére a születését követően, mert keze rám kulcsolódik s húz a mélybe magával. Talán a mélybe azért nem, e nem ellenkezem semmiben. Miután fejem kibukik a vízből Denis ugatására leszek figyelmes. Arra fordítom a fejemet s látom ahogy a kis kutya fel alá szaladgál a mólón.*
- Vége gyerek napnak* Jegyzem meg kissé szomorkásan. A napra pillantok és eddig észre sem vettem, hogy ennyire elrepült az idő. Későre jár és nekem még dolgom van. Fura mód egyszer sem gondoltam a munkára a leányzó mellett. *
- Egy verseny a mólóig?* Jut eszembe egy kósza ötlet. Nem tudom mennyire jó úszó, de most kiderül. Rá pillantok és egy diszkrét kuncogás hallatszik belőlem. Lassan nyúlok a haja felé*
- Szabad?* És ha igen akkor igazitok a séróján. Össze vissza állt és elég vicces látványt nyújt jelen pillanatban a másik.*
avatar
Axel
Boszorka
Boszorka

Titulus : Fridzsi-man
Hozzászólások száma : 82

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Wanda on Kedd Nov. 01, 2011 5:31 am

Axel ^^

Kicsi szívéről egy hatalmas szikla gurul le, amint Axel megértően a lelkére köti, hogy ha nem akar róla beszélni, akkor ő természetesen nem fogja erőltetni a dolgot. Annak ellenére, hogy kimondja amit gondol és egy nyílt személyiség, a régi, családi dolgokról mégis nehezére esik neki a beszélés, hát még akkor, ha nem bízik meg az emberek nagy többségében! Axel azonban egész jó úton halad a bizalmának elnyerése érdekében, hiszen egy idegen emberrel sem érezte magát még ennyire fesztelenül és könnyedén, annak ellenére, hogy milyen könnyen tud szót érteni másokkal és, hogy milyen barátkozó személyiség is. Neki is vannak gyengéi. Miért ne lehetne ez a mások kezébe adott bizalom?
A vízben történő móka és a sok nevetés most mindenesetre egy röpke pillanat alatt elfeledteti vele azt a kényes témát, amiről odakint is szó volt. Karjait Axel dereka köré fonja, amikor megérzi, hogy a boszorkány éppen nyomná le a víz alá, így nem csak Wandus kap a jóból, hanem a férfi is. Egy pár másodperccel később bukkan fel a vízből, mint Axel.
Éppen hogy csak megdörzsölgeti kék íriszeit és sikerül levegőhöz jutnia, máris olyan mondat csapja meg a fülét, amit eleinte el sem akar hinni. Igyekszik arra fogni, hogy rosszul hallott a sok víztől, de sajnos neki is rá kell jönnie arra, hogy semmi nem tart örökké, úgy, ahogy ez a nap is, és Axel elég elfoglalt embernek tűnik ahhoz, hogy most is halaszthatatlan dolga akadjon.
-Ajj... pedig olyan jó móka volt! - Biggyeszti le kis lányos daccal az ajkait, ám a felajánlást semmi pénzért nem hagyná ki. Vad vigyorral konstalálja, hogy szívesen elúszik versenyben a mólóig, ám még mielőtt elindulhatna, Axel a hajához nyúl és egy cseppet megborzolja azt, hogy újra valamiféle elfogadható formát nyerhessen, Ám még mielőtt a vörös szín újból elönthetné Wanda arcát, egy cseppet elhajol Axeltől, megrázza a fejét -akárcsak egy rövidre nyírt sörényű oroszlán- majd, hogy még tetőzze is a helyzetet, a szemébe hullott tincsek alól sunyin tekintget ki, úgy mintha Axel lenne a következő áldozata, aztán egy oroszlán morgáshoz hasonló, halk hang törik fel a torkából, vicsorít egyet, majd egy sunyi kacsintás, és a következő percekben már a víz alatt is van, hogy gyorsúszásban elindulhasson a móló felé, ahova percek alatt el is ér, vagy megelőzve Axelt, vagy nem. Mindenesetre, amint eléri a célt, megtámaszkodik rajta, kapaszkodik egy ideig, ameddig szusszan pár percet, aztán végezetül nehezen, de felhúzza magát a fa tákolmányra, ahol "megtámadja" a szerencsétlen kutyust és annak ellenére, hogy csuromvizes, fázik, libabőrös és vacognak a fogai, szeretetteljesen megnyomorgatja a kis állatot.
avatar
Wanda
Fényőr
Fényőr

Titulus : Cserfes tündérke
Kor : 35

Hozzászólások száma : 58

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Axel on Kedd Nov. 01, 2011 8:32 am

* Sajnos minden jónak vége szakad egyszer. Ez most sincs másképp. Az idő elrepült s nekem még akad egy-két dolgom amit jó lenne még ma elintézni. A kutya is türelmetlen már biztos éhes. Egy határozott bólintás a válaszom Wandus szavaira. Tényleg jó móka volt és azzal is szembesültem ismét, hogy nagyon aranyos leányzó. Van egy olyan sejtésem, hogy erről ő maga is tud. Akkor indulhat is a verseny és magam is bele kezdek a kartempóba. Nem sietek és meghagyom a siker élményt a másiknak. Pusztán kedvességből nem azért, mert kevésnek tartom. Nem kell ilyenre gondolni. Bizony, én ilyen kis jó fiú vagyok. Még akkor érem be a szöszit, amikor a vízben van.*
- Grat* Ennyit mondok csupán s látva az erőlködést a segítségére sietek. Megfogom a popsiját és feltolom a másikat. Hogy könnyebben hagyhassa el a tenger habjai. Felhúzom magam s a szöszi már a kutyánál is van. A felsőmből kibújok, mert megszívta magát rendesen vízzel és van súlya. Igazából csak zavar ahogy rám tapad.*
- Valamikor megismételhetjük* Pillantok rá és lazán a meztelen vállamra dobom az ingemet. Egy percig csak nézem az ebet és a másikat. A megfelelő szavakat keresem a búcsúzásra.*
- ö....elvihetlek valameddig vagy valami* Dugom a zsebembe mind a két kezemet. Lehet van még dolga, bár a vizes ruháit elnézve talán jobb lenne először haza mennie. Én is így fogok cselekedni.*
- Nem parkoltam messze* Fűzöm még hozzá a szavakat és ha elfogadja akkor leszállítom ahova csak szeretné.*
avatar
Axel
Boszorka
Boszorka

Titulus : Fridzsi-man
Hozzászólások száma : 82

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Wanda on Kedd Nov. 01, 2011 9:38 am

Mindig is szerette a vizet. Még Andrew tanította meg annak idején az édesapjukkal együtt úszni, amikor sűrűn jártak el a nyaralójukba, a tengerhez közel. Még egész kicsi volt, amikor elkezdték tanitgatni, mert tudták, hogy kisebb korban még sokkal könnyebben tanulja ezt a sportágat az ember. Wandának se kellett több, hogy ráérezzen az úszás ízére, és az alatt az egy hét alatt, amit ott töltöttek, majdhogynem tökéletesen megtanulta az úszás, ügyes-bajos kis technikái. A háton úszás azonban még a mai napig nem sikerül. Nézzük el neki...
Ennek az úszás tudásának köszönhetően jut el ilyen hamar a mólóhoz, ám a sikerélménye nem tarthat sokáig, hiszen alighogy odaér és sikerül megkapaszkodnia, Axel is felbukkan mellette.
-Te csaltál! - Rántja oldalra fejét a férfi irányába, miközben gyanakvóan méregetni kezdi, ám szája szegletében már ott rejtőzködik az az eltörölhetetlen félmosoly kezdemény, ami már szinte alapkövetelménynek számít a kis szöszkénél.
Amikor viszont azon erőlködik, hogy feltornássza magát a mólóra, egy cseppet meglepődik a fenekét ért érintéseken, még annak ellenére is, hogy Axel nem azért tapizta le, mert nem bírta ki, hogy ne fogja meg a lányt, hanem hogy segítsen neki. Ezt viszont nem hozza szóba, mivel nem akar kínos pillanatokat okozni maguknak. Helyette csak megkönnyíti Axel dolgát, belekapaszkodik egyik kezével a móló korlátjába és így húzza magát fel, hogy aztán energiabombaként támadhassa le a kis kutyát és kezdhesse el úgy gyömöszölni a szőrös kis jószágot, ahogy az neki jól esik.
-Az tutkó lenne! Mondjuk az ú... szo...dá...ban... - Mire föl ez a bizonytalan, akadozó és egyre inkább csak halkuló beszédstílus? Persze, hogy Axel, meztelenné vált felsőtestének, ugyan mi másnak is? Nem arról van szó, látott már Wandus is félmeztelen férfiúembert, de olyat, aki nem az apja, vagy a testvére... nos... még nem igazán. Egyszerre lepi meg és hozza zavarba Axel merészsége, miszerint ilyen hűvös időben ő még az ingétől is képes megszabadulni, bár ez egy olyan fridzsi man-től, mint amilyen ő maga is, nem túl meglepő, Wan még sem ezen van "fennakadva".
-Szerinted mi az egyik előnye a fényőrségnek? - Igyekszik leplezni a hirtelen zavarát, miközben szemeit leerőszakolja Axel felsőtestéről. Elengedi az ebet, feláll, megcsavargatja a toppjának vízzel telt alját, aztán egyik öklét a férfi felé mutatja, hogy Axel érintse hozzá a sajátját.
-Tudod, hogy hogy kell fényőrt hívni. - Kacsint rá, amolyan Wandásan, aztán körbepillant és mikor látja, hogy nincsenek szemlélők, nemes egyszerűséggel csak úgy elteleportál. Kedveli Axelt.
avatar
Wanda
Fényőr
Fényőr

Titulus : Cserfes tündérke
Kor : 35

Hozzászólások száma : 58

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Agrael on Csüt. Nov. 03, 2011 7:27 am

Phoebe, másik időben


- Mondhatni az, de csak akkor, ha ilyen szép mosolyt látok, mint a tied, és újra megnézném. -*Bókolgatok, mert miért ne? Szép a mosolya, szép a csaj, és jó mellkasban, akkor meg miért is ne akarnám elcsábítani? A kérdésén meg csak vigyorgok, és megrázom a fejemet.*
- Nem, csak amolyan csintalan vagyok, de ha szeretnéd az is leszek. -*rákacsintok, és igaz, hogy egyszer már megnéztem magamnak, de megint megteszem.*
- Igen az, ilyen csodás testtel és arccal, mi más lehetnél? Kár, hogy nem voltam abban a buliban, legalább kicsit melegebb helyen találkoztunk volna, és kitudja mi lett volna Wink .

avatar
Agrael
Démon
Démon

Hozzászólások száma : 226

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Phoebe Liefenstrass on Hétf. Nov. 07, 2011 7:36 pm

Casanovával a tengerparton...


- Légy önmagad - *mondja viccesen-elmélázva félig a semmibe félig a sármőrnek*
- Egyébként örülök, hogy tetszik, amit látsz de ne hidd, hogy olyan könnyen be lehet jutni az én bugyimba - *Nem mondhatni, hogy túlságosan titokzatos lenne, kerek perec kimondja, amit gondol, úgy ahogy gondolja. A nyersesség nem épp a legvonzóbb tulajdonsága, de van akinek pont ez jön be, akinek meg nem... az pontosan oda mehet, ahova gondolja...*
- Egyébként te sem panaszkodhatsz - *kacsint egyet a férfira. Lassan a hot-dog is elfogy, így az egyik kukába, ami mellett elmennek épp beledobja az összegyűrt papírt, amibe a kezét is törölte.* - Finom volt a virslid...
avatar
Phoebe Liefenstrass
Fényőr
Fényőr

Titulus : Vakarcs
Kor : 97

Hozzászólások száma : 9

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Agrael on Csüt. Nov. 10, 2011 2:40 am

Szöszi fényőrnek.


- Áááá, nem akarok én bejutni a bugyidba, nem is férne rám. Ha meg sikerülne is, szerintem túl szoros lenne, és nem kellemes helyeken vágna be. Bocsi, de ezt kihagynám…-*elviccelem a dolgot, és még vigyorgok is a poénon.*
- Köszi, nem is szoktam panaszkodni azon, amivel meglettem áldva. -* játékosan lesütöm a tekintetemet a kacsintása miatt, majd ismét vigyorogva ránézek. Haj, ha tudná mennyit köszönhetek a külsőmnek, pontosan annyit, nem sokat. Persze ha úgy van, akkor csábítok is meg minden, de sajnos néha elszalad az a bizonyos paci, és akkor pedig előkerül a brutálisabb megoldás, nem a körmönfont.*
- Köszi megint, biztosan élvezte a virsli is, hogy a szádban volt. A rágást leszámítva, még irigylem is.-*kitör belőlem a nevetés.*- Bocsi, de ezt nem nagyon hagyhattam ki….
avatar
Agrael
Démon
Démon

Hozzászólások száma : 226

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Phoebe Liefenstrass on Vas. Nov. 13, 2011 6:44 am

*A bugyis poén telitalálat. Phoebe hangosan felnevet, ahogy elképzeli maga előtt a férfit az ő tangájában vagy épp a francia csipkésben.*
*A virslis elszólására pedig már a könnye is kicsordul.*
- Istenem, de bolond vagy! - *s nagyot szusszan, ahogy próbálja abbahagyni a nevetést.*
- Már is jobb a napom, köszönöm! - *s az első kedves mosolyát villantja a férfire.*
avatar
Phoebe Liefenstrass
Fényőr
Fényőr

Titulus : Vakarcs
Kor : 97

Hozzászólások száma : 9

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Agrael on Szer. Nov. 16, 2011 6:01 am

- Ha nem lennék bolond, nehezen tudnám elviselni ezt az életet. Na meg néha mindenkinek kell egy kis őrület.*jó érzés volt látni ahogyan nevet, sőt, hogy könnyezett, az egy igen nagy bonusz volt.*
- Á nincs mit köszönöd. Akkor már csak az árban kell megegyeznünk. Tehát volt egy nevettetés, méghozzá könnyekig. Oké, az ajándék volt, akkor az annyi mint… egy puszit kérek.*vigyorgok, és tartom az arcomat.*
avatar
Agrael
Démon
Démon

Hozzászólások száma : 226

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Gareth on Pént. Nov. 18, 2011 1:22 pm

Csípős a szél, de legalább friss, sós szagot hoz magával az óceán felől, és még szinte teljesen üres, nyugodt a kikötő, legalábbis ez a része. A nap lassan teljesen felkel, amikor megtehetné, soha nem tud aludni, ezért is van itt, motorját leparkolja, bukósisakot leveszi, és lassan elindul a stégek felé. Hiába van kesztyű is rajta, kezei már rég átfagytak, hát zsebre vágja, és nézegeti a hullámokon ringatózó hajókat. Motorosfelszerelése helyett ezúttal csak egyszerű szürke kabát-kék farmer kombót visel, vastag sállal és bakanccsal. Hála a néhány nappal ezelőtti kis balesetének, majd új dzsekit kell beszereznie. A motornak szerencsére egy karcoláson kívül semmi baja nem történt, és már a karja is szinte teljesen rendbe jött.
Hogy miért pont ide jött? Az óceán látványa mindig is jó hatással volt rá, és ezúttal is remélte, hogy ha más nem, némi ihletet meríthet belőle. Kicsit hallgatja az egy szem távolodó hajó tülkölését, a morajlást és szelet, majd egyik fülét eldugaszolja mp3 lejátszójának fülhallgatójával, és elindítja az egyetlen rajta levő számot. Hamarosan megáll, becsukja a szemét, és a kétféle zenét hagyja összemosódni a fejében. Szavak, rímek most csak nem jönnek, de azt máris tudja, min változtatna... pedig már készen volt, mielőtt eljött volna NYC-ből. Csak most meggondolta magát, messze van ez a dallam még a tökéletességtől. Le is állítja, a masinát meg visszateszi kabátja belső zsebébe. Már előre sejti, mit fog kapni a srácoktól, ha bejelenti, ő még dolgozgatna ezen egy kicsit. Szerencse, hogy most csak telefonon tartják a kapcsolatot. És már csak néhány nap, aztán belevetheti magát az itteni stúdióba, hogy komolyabb munkába is belekezdjen. Addig viszont jó lenne az utóbbi napokban rajta uralkodó frusztráción túl lenni, hogy érdemlegesen is tudjon valamit csinálni. Lassan a dobozokat is ki lenne pakolnia, hiszen nem lesz már túl sokáig egyedül, de néhány ruhán kívül alig csomagolt még ki valamit. Ehelyett most itt fagyoskodik, amit viszont megéri a látványért cserébe.
avatar
Gareth
Boszorka
Boszorka

Titulus : A bosszúálló
Kor : 34

Hozzászólások száma : 25

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Constanze on Szomb. Nov. 19, 2011 11:01 pm

[GARETH, kora reggeli órákban]

*A férfi talán meg se hallja a modern kis ketyere miatt a természet adta zenét, melybe léptek koppanása vegyül, ahogy a magasszárú csizma sarka a móló deszkáin kopogva hangot csen a hajnali jelenetbe.
Ráérősen sétál, első, sőt második ránézésre is elég régimódinak tetszik az öltözete. A szoknyája ki tudja, hány réteg lehet, a slafrongos végével elég boszorkányosan hat. Hozzá belül kellemesen meleg bekecsszerű kabátka társul, kezein fekete, ujj-nélküli kesztyű, melyet a csövesek is viselnek, de valahogy mégsem tűnik annak, hisz a régimódiság ellenére egész megjelenése tüchtig, rendezett. Vörös, hullámos loboncát szórakozott kontyba tűzte, de egy-két tincs már kibomlott rakoncátlanul.

Eme jelenség közeledik a mólón, s Garethnek olyan érzése lehet, hogy valaki figyeli. Ismerős, ugye? Hátborzongató egy érzés, az ember önkéntelenül megfordul és körbepillant, hogy nem a képzelte játszik e csak vele a reggeli kihaltságban. De bizony, nem. Tényleg ott áll, alig három méterre tőle, és mikor hátrapillant a férfi, akkor megindul felé, ráérős léptekkel. Még félúton, kicsit megemelt hangon köszön neki:*
- Jó reggelt! Remélem, nem zavartam meg semmiben! *és jön feléje ugyebár.*
avatar
Constanze
Fényőr
Fényőr

Kor : 242

Hozzászólások száma : 27

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Gareth on Vas. Nov. 20, 2011 2:37 am

[Constanze, kora reggeli órákban]

És valóban, gyakran, mikor hallgat, akkor hall legkevesebbet a külvilágból. Mert elég hangosan koppannak azok a csizmasarkak, ki kellett volna hallania a morajlásból, attól annyira eltérő, de ez sokáig mégse történik meg. Előbb jön az a kellemetlen, bizsergő érzés, mintha figyelné valaki. Egy pillanat erejéig az is hiszi, csak képzelődik, csak a szél játszik vele, de egy idő után a csizmasarkak már túl közel vannak hozzá, hogy tudat alatt belemossa őket a többi zajba. De aztán csak elhallgatnak. Eddig is meg volt benne a késztetés, hogy megtudja, kinek köszönheti azt a borzongást, de csak most fordul a jelenés felé.
Elsőre tényleg ez jut eszébe róla, egy jelenés. Mintha csak egy mesebeli boszorkány állna vele szemben, akivel a gyerekeket ijesztgetik esténként. Leszámítva, hogy se vasorr, se bibircsók. Talán ez a két tulajdonsága, vagyis azoknak a hiánya, ami miatt mégse a hideg rázza ki, amint rápillant. Ha szellem lenne is, valahogy akkor is inkább a jó szellemek közé sorolná, első megérzése alapján.
Talán ezért is nem kezd el hátrálni, habár a jelenés jól láthatóan felé tart, s meg is szólítja. Bár az nem igaz, hogy nem fordul meg a fejében, hogy lassan megállhatna, mert nem tudja, hogy milyen hatással lenne egy szellem a személyes aurájára. De amíg nem éri el azt a három lépés távolságot, még kibírja.
- Szépet viszont. - biccent a jelenés felé, és még félig felé is fordul. - Megzavart volna? Nem, az nem mondanám, ennyire nem ragaszkodok a magányhoz. De ilyen korai órában egyedül? Csak nem kísérteni érkezett?
Lehet, ez a kérdés nem sikerült túl udvariasra, de legalább egy az egyben kiderül, hogy miféle jelenéssel van dolga.
avatar
Gareth
Boszorka
Boszorka

Titulus : A bosszúálló
Kor : 34

Hozzászólások száma : 25

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Phoebe Liefenstrass on Szomb. Nov. 26, 2011 8:16 am

Agrael

- Mondasz valamit - *mélázik el egy pillanatra a másik szavain, de aztán pajkos mosolyra húzódik a szája és a kért puszi helyett, csak belecsíp a férfi arcába és játékosan megrázza a bőrt, mint a gyerekeknek szokás.* - Sokat akar a szarka!
*Nevet és kicsit előre szalad, majd megáll és visszafordul a másik felé. Mintha gondolkozna valamin...*
- Habár, ha meggondolom... az ebéddel együtt talán megérdemled... - *S vár, hogy a férfi odalépjen hozzá.*
avatar
Phoebe Liefenstrass
Fényőr
Fényőr

Titulus : Vakarcs
Kor : 97

Hozzászólások száma : 9

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Agrael on Vas. Nov. 27, 2011 12:24 pm

Phoebe


*Na, nem puszit kaptam, de hát ez van, habár az arcba csípést annyira nem méltányolom. Kicsit kinőttem már a gyerekkorból, olyan 990 éve, de hát ezt csak nem fogom elmondani. Dörzsölgetni kezdem azt a helyet ahol megcsípet, de azért mosolygok, ne gondoljon rosszra.*
- És mi van akkor, ha bírja a farka?
*Visszakérdezek, majd megszaporázom a lépteimet. Nem igazán szoktam meg, hogy elszaladnak előlem. Rendben, megszoktam, de akkor általában, mint démon, úgy mutatkozok meg.*
- Egy ebéd?-* egy pillanatra elmélázok.*- Hm, na legyen, egy ebéd, és ha vacsora is lesz? Az már két puszit jelent?-*s végre mellé érek, továbbra is mosolyogva.*
avatar
Agrael
Démon
Démon

Hozzászólások száma : 226

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Constanze on Szomb. Dec. 03, 2011 12:36 am

[Gareth-tel a mólóknál egy kellemes ködös-télies kora reggelen]

*Ahogy a férfi megfordul, akaratlanul is bájos, széles mosoly terül el arcán a képét látva. Szerinte kifejezetten megmosolyogtató olykor, ahogy az emberek reagálnak rá, vagy a megjelenésére. De elárulom, nem ezért nem vette fel a lépést a modern korral. Egyszerűen túl zajos, zsúfolt és frusztrált neki minden ebben a világban, s legalább magában szeretett volna megőrizni egy szeletnyi békét a saját korából, hazájából.
A három lépés távolságot pedig megtartja, hisz miért is mászna bele a férfi személyes aurájába. Azok az idők már elmúltak, hogy ő ekképp kacérkodjon a teremtés koronáival! Kifejezetten csinos nő lehetett amúgy fiatalabb korában, s lássuk be, most sincs kifejezetten oka panaszra a harmincöt évesnek tetsző nőnek.
A férfi szavaira felkacag - nevetése csengő, a kihalt kikötőben visszhangként veszik bele a világba.*
- Ha kísértenék, azt nem így csinálnám, nem gondolja? *szelídül mosollyá vigyora.*
- Ellenben ön is egyedül van. Nyomja valami a lelkét, Gareth? *bizony, tudja a nevét a másiknak, s olyan könnyedséggel ejti ki, mintha ezer plusz egy éve ismernék egymást a férfival.*
avatar
Constanze
Fényőr
Fényőr

Kor : 242

Hozzászólások száma : 27

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Milo on Szomb. Jan. 14, 2012 10:36 am

Mirella, még október elején.

* Lassan, lenyugvó nap halovány vörös sugarai festék meg, az eget és a North Beachi kikötő előtt elterülő vizet. Ilyenkor szinte senki sincsen a kikötőben, még személyzet is a jól fűtött barakkokba húzódott. Egy, csak egy legény gyönyörködik a látványban. Fekete haj keretezi friss kötéssel borított arcát, amely a mélyen ülő barna szemek miatt kifejezetten zordnak tűnik most. Világos kék farmert visel, amelyhez vastag szürke kabátot, és pulcsit vett fel hogy ne fázzon meg, a kora őszi időben.. Láthatóan gyakorlott hajós, de ha valaki jobban szemügyre veszi, láthatja, hogy tenyere egészen finom és hogy kötelek mély nyomokat hagynak rajta. Maga hajó külsőleg nem nyújt épp bizalom gerjesztő látványt, látszik rajta hogy még sokat kell dolgozni vele, de éppen ez a tulajdonsága kölcsönöz neki valami fajta sajátos bájt. Felül található a kormányos fülkéje, mint kis motoros hajóknál általában, és egy terasz szerű alsó fedélzet. Alsó rész egy része is zárt itt egy kis konyha, egy szűk két személyes ágy és egy mini fürdőszoba kapott helyett. *
~ Remélem eljön és nem hagy most magamra. Tudom, hogy alig ismerem a lányt temetőbe történtek után még is úgy érzem, hogy megbízhatok benne. Még nagyon gyenge vagyok, a küzdelem után és szükségem van valakire aki segít nekem. Mirella pedig ember és így biztonságban van, a képességeim nagy részétől. Jobb volna vidékre utazni, vagy rezervátumba de erre így vizsgaidőszak előtt nincsen lehetőségem és még a közös ügyünknek sincsen vége. Ezekbe szerintem csak véletlen belefutottunk. ~
* Gondolkodik, el hosszasan majd hozzá lát hogy felmossa fedélzetet és bekapcsolja a hősugárzót, hogy Mirella-t kellemes meleg, valamint tisztaság fogadja. A munka közben, többször le kell ülnie és néhányszor újra meg újra elfogja, a hányinger. *
~ Nem biztos hogy jó ötlet volt, azt mondanom neki hogy váljunk külön hogy ne legyen pletyka belőle a munkahelyemen. Meg azt se tudom, hogy a bevásárlást képes lesz-e elintézni, meg hogy mennyi hely kell neki erre a néhány napra. Én se érzem jó magam, segítségre lenne szükségem és jó volna kivételesen nem egyedül lenni. Ennek, azonban nem szabad elhomályosítani a látásomat, és az ítélőképességemet, Mirella se más mint a többi nő. ~
* Folytatja, a gondolatait majd feltápászkodik hogy befejezze a munkát, amibe belekezdett. *
avatar
Milo
Boszorka
Boszorka

Titulus : Képesség rabló
Kor : 30

Hozzászólások száma : 148

Vissza az elejére Go down

Re: Kikötők

Témanyitás  Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

6 / 7 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.