Az oldalon jelenleg regisztrációs stop van érvényben!

részletek itt
Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

Ha segítség kell...
Latest topics
» Kivel is játsszak?
Vas. Aug. 18, 2013 8:58 am by Gareth

» Dante (Pokla) lakása
Vas. Aug. 11, 2013 3:12 am by Dante

» Avatar, aláírás
Kedd Aug. 06, 2013 4:36 am by Leah

» * Vienne
Kedd Aug. 06, 2013 3:12 am by Leah

» Könyvtárak - Stanford
Kedd Aug. 06, 2013 2:15 am by Ivy Lockheart

» Amelia Lane lakása
Szomb. Aug. 03, 2013 9:50 am by Amelia Lane

» Walenthyn Bennet lakhelye
Vas. Márc. 24, 2013 10:46 pm by Agrael

» Sakáltanya bár és szórakozóhely
Szer. Feb. 13, 2013 9:37 am by Chris

» Szószaporító
Vas. Dec. 23, 2012 1:55 am by Vienne


Delilah Jones

Go down

Delilah Jones

Témanyitás  Delilah Jones on Hétf. Ápr. 09, 2012 9:09 am


Név: Delilah Jones
Születési hely, dátum: USA, Seattle, 1990. 09. 09.
Kor: 21
Kaszt: Boszorkány
Lakhely: San Francisco, North Beach
Foglalkozás: egyetemi hallgató / hétvégente felszolgáló
Fegyver, varázseszköz: egy kis kompakttükör, ami varázserővel rendelkező lények közelében felmelegszik, vagy hideggé fagy (a hideg jelzi az ellenséges entitásokat); illetve afféle pajzsként is funkcionál – nem túl erős, látható fizikai támadásokat (tűzgolyó, energialabda, stb.) visszaver, ezért mindig a keze ügyében van valahol, lehetőleg a zsebében. Természetesen a nagyapja saját, olykor kissé átláthatatlan varázskönyve környékén is sokat lábatlankodik.

Jellem
Nem egy nyugodt alkat – gyakran idegeskedik, meglehetősen ijedős, viszonylag könnyen zavarba jön. Mindez nagyjából annak köszönhető, hogy állandóan mozgásban, vagy inkább késésben van, gyakran lohol maga és a teendői után, mert mindig többet vállal, mint amennyivel elbír. Ám soha nem ismerné be, hogy valamivel nem birkózik meg, inkább állandóan összeszorítja a fogát, és azért is mindennek eljut a végére. Nem szereti könnyen feladni, utálja, ha gyengének, hebrencsnek, felelőtlennek nézik, hiszen nem az, mégis állandóan úgy érzi ezt bizonyítania kell. Szorgalmas, keményen dolgozik, nem elvárja, hanem megdolgozik az elismerésekért.
Mivel mindig is tisztában volt vele, hogy boszorkányok vannak a családjában, és viszonylag hamar felfedezte saját erejét, egy kicsit mindig is távolságtartó volt. Nem szótlan, vagy zárkózott, könnyen feltalálja magát társaságban, kedves, közvetlen, helyes lány, de rettentő nehéz a bizalmába férkőzni. Egyébként is annyi teendővel halmozza el magát, hogy nem valami egyszerű vele találkozót, bármilyen közös programot megbeszélni, ritkán bulizik, vagy rúg ki a hámból, tipikus jó kislány, aki azonnal bepánikol, ha valamit nem képes irányítani. Ideje nagy részét az iskolában tölti, jótékonysági rendezvényeket szervez, dolgozik, vagy a nagyapjával van.

Megjelenés

Átlagos magasságú, egészségesen karcsú alkatú. Kerek, afféle őzikearca van, hatalmas barna szemekkel, sötét, hosszú szempillákkal, karakteres szemöldökkel. Haja hosszú, leér a lapockájáig, sötétbarna, enyhén hullámos. Öltözködését tekintve nem túl extravagáns, általában szereti a kényelmes dolgokat, lapos cipőket, ha lemond a farmer, óriáspulcsik kombinációjáról, akkor inkább lányos, világos színű, vidám mintás blúzokat, szoknyákat választ.

Előtörténet
Ha egy pillanatra eltekintenénk attól, hogy rendszeresen születnek boszorkányok a családomba, akkor azt mondhatnám, egészen átlagos, normális családot kaptam 1990. szeptember kilencedikei megszületésemmel. Átlagos, már ha a huszonegyedik századi családokat vesszük mintának…ahogy a legtöbbeknek, az én családom is egy kissé csonka.
Nem tervezte meg senki az én születésemet. Legalábbis, nem abban az évben, amikor megtörtént, a szüleim egyike sem akart volna gyerekeket még jó pár évig. Igen, én csak úgy „becsúsztam”.
Anyám húsz évesen szült. Természetesen nem volt semmiféle házasság, vagy óriási tervek, ami az apámat illetik. Finoman szólva, inába szállt a bátorsága a gyerekneveléstől…tudom ki ő, egy ideig tiszteletét tette a szülinapomon, meg ilyesmik, de amikor tíz éves korom környékén komolyan becsajozott, valahogy eltörpültem a kapcsolata mellett. Azóta már neki is van családja…van két féltestvérem…fizetett ugyan mindig gyerektartást, de anya még így is eszméletlenül sokat dolgozott, amióta csak megszülettem. Félbe kellett hagynia miattam az egyetemet, és éjt nappallá téve csak dolgozott. A nagyapám vigyázott rám a legtöbbet, miután a nagyi meghalt egy időre hozzánk is költözött San Franciscóból, csak mert szeretett velem lenni. Az érzés persze kölcsönös, nagyon közel állunk egymáshoz.
Szóval anyát…anyát keveset láttam, amíg felnőttem, de tudtam, hogy ez azért van, mert mindent meg akar nekem adni, ugyanúgy, mintha mindkét szülőm szerves része lenne az életemnek. Egy ideig nem értettem, és apám is hiányzott. De hamar rájöttem, hogy hogyan működnek a dolgok, és azóta apámat sem akarom olyan nagyon látni. Ahelyett, hogy egyre kevesebbet kellett volna anyának dolgoznia, igazából csak egyre elfoglaltabb lett – egyik előléptetést zsebelte be a másik után, még így is, hogy egyetemi végzettség híján a cég ranglétrájának a legalján kezdte. Nem kértem soha, hogy mondjon le a szakmai sikerekről, inkább büszke voltam rá mindig is, hogy engem is sikerült normálisnak felnevelnie egy kis segítséggel, és még nőként is sikeres. Tudom, hogy ez fontos neki, hiszen apám óta nem nagyon volt férfi hosszabb ideig az életében…ami ugyan kicsit aggaszt, de valahányszor felhozom a témát terelni kezd. Attól tartok ebben is rá ütöttem.
Jah, igen, visszahozva a mágiát a körkérdésbe…érdekes, de anyám nem boszorkány, csak a nővére. És a nagyapám is az. Nem, nem a nagyanyám, mókás ugye? Nem ismerek túl sok boszorkányt, anyámnak van pár ismerőse Seattle-ben, de ők valahogy ezt mindig viccesnek találták. Nem értem miért, hiszen sok a férfi boszorkány. Nálunk általában az első szülött biztosan rendelkezik varázserővel, mintha a második gyerekre elfogyna…szóval, anyám nővére is boszorkány, de ő nem. A nagyapa testvérei sem. Noha állítólag a dédanyám, és testvére is boszorkányok voltak.
Szóval…igen, mint az egyik ág elsőszülöttje, én is születéssel kaptam az áldást. Mivel a nagyapám volt egyébként is a leggyakoribb bébiszitterem, elég hamar úgy gondolta fel kell világosítania mindenről. A kamaszéveimre már magam is képes voltam kisebb trükkökre, noha tizenhat éves voltam már, mire egyedi képességemre fény derült…a kamaszhormonok tombolása közepette annyira nem voltam hálás azért, hogy az összes észlény minden másodpercnyi rezdülését érezni kezdtem…ahogy azt is, mikor telepedett szomorúság anyámra, vagy a nagyapámra.
Mindig is jó tanuló voltam, ha valamit megtanultam anya példáján, az az volt, hogy ha keményen dolgozol, bármit elérhetsz. És azt a rengeteg mindent, amit tőle kaptam, mindig is úgy akartam meghálálni, hogy véletlenül sem okozok neki csalódást. Jól tanultam, mindig tudta hol és kivel vagyok, nem gyújtottam rá, ha az volt a menő, soha nem estem haza részegen, és leginkább…nem estem teherbe ideje korán.
A kamaszéveim még elég nyugodtan teltek. Lapítottam, és igyekeztem nem használni a varázserőmet. Nem volt senkinek oka anyám után mennie, de nem bírta volna elviselni, ha velem történik bármi is. Mégis ez előbbit akartam azzal megelőzni, hogy a Stanfordra jelentkeztem a gimi után. Felvettek pszichológia szakra – valahogy illendőnek tűnt ezt választani annak fényében, hogy elég jól olvasom az embereket. Ha nem is a gondolataikat, de az érzéseik néha sokkal többet elárulnak. Nagyapához költöztem, nem az egyetemi városba, viszonozni akartam neki is azt a sok törődést és szeretetet. Főleg, hogy egyedül él mér régóta, és ez kicsit sem nyugtatott meg. Tudom, hogy nem mesélt el mindent, azt a sok kalamajkát, amibe a boszorkány léte keverte, és a megannyi veszélyt…de most már elég öreg ahhoz, hogy gyenge célpontnak tűnjön. Ha rajtam múlik, akkor viszont nem lesz semminek a céltáblája, még véletlenül sem.
Itt tengetem most a napjaimat – suliba járok, a magam módján kiveszem a részemet az ottani közösségi életből, noha nincs túl sok közeli barátom a legtöbbekkel elég jól kijövök. Dolgozok is egy kis kávézóban hétvégenként, lehet, hogy még suliba járok, de nem akarom, hogy tovább tartsanak el, mint ameddig igazán szükséges. A boszorkányság…szerves, kitörölhetetlen része az életemnek. Szeretek segíteni másoknak, de jobb szeretem, hogy ha ők nincsenek tisztában azzal mit tettem értük, és mire vagyok képes. Nem szeretem a feltűnést, nem vagyok az a bajkeverő típus, aki ne tudná, hol a határ…csak remélhetem, hogy ez így is marad.
Pedig nem igazán tudom még, mit is várok az életemtől. Akarok-e családot, vagy gyerekeket? Izgalmasabb, vagy épp hogy szürkébb életet? Úgy érzem, nem látok egyelőre az orromnál tovább. Most csak azt szeretném, hogy nagyapa még sokáig velünk legyen, és anyának se essen semmi baja, találja meg a boldogságot valaki mellett. Na jó, és apám családjának sem kívánok semmi rosszat. De hogy velem mi legyen? Az talán még a jövő zenéje.

Képesség

Alapképesség
Bűvige (közepes)
Rituálé (gyenge)

Egyedi
Empátia és érzelemmanipuláció – képes érzékelni a környezetében lévők érzéseit, és akár irányítani, változtatni is azokat. Míg az érzékelés már automatikusan működik a karakternél, a komolyabb érzelmi befolyásolást még nem tudja biztonsággal kontrollálni. Ha dühös, vagy elkeseredett, esetleg fél, előfordul, hogy kicsúszik az irányítás a kezéből, de az is, hogy erősebb változásokat idéz elő, mint szeretne. Az apró változásokat könnyebben kezeli. Igyekszik ugyan egyre jobban uralma alá hajtani a képességet, de ez nem mindig a legegyszerűbb.


A hozzászólást Delilah Jones összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Jún. 26, 2012 10:28 pm-kor.
avatar
Delilah Jones
Boszorka
Boszorka

Kor : 28

Hozzászólások száma : 45

Vissza az elejére Go down

Re: Delilah Jones

Témanyitás  Lupo on Hétf. Ápr. 09, 2012 9:44 am

Üdv Delilah!

Mondhatom, hogy el vagyok ragadtatva? Mert így van. A karaktered nagyon élő, ami minden bizonnyal az ügyesen és hibátlanul megírt előtörténetnek köszönhető. Igazából, ha nagyon akarnék se tudnék belekötni semmibe, így azt hiszem nincs is más dolgom, mint hogy elfogadom. Írd be magad avatarfoglalóba és irány a játék! Smile

_________________

Mesélői szín: Sárga || Karakterlap || Levelesláda || Rám tartoznak: Avatar-kérelmek, démonos cuccok + ami van
avatar
Lupo
Admin - Fődémon
Admin - Fődémon

Titulus : A Gonosz
Kor : 586

Hozzászólások száma : 623

http://charmedrpg.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.